Fegyverek és füstölők

Ezerévesnél régebbi tárgyak is napvilágra kerültek a Tisza középső szakaszán, ahol a legnagyobb hazai ásatások folynak. A Vásárhelyi terv leendő vésztározóinak helyén már a terepbejáráson sejteni lehetett, hogy óriási munkálatok várnak a régészekre a kijelölt ötszázezer négyzetméteren. A felszínen talált maradványokból és az ideális környezetből arra következtettek, hogy a térség már az őskortól lakott terület volt.

KultúraPethes József2006. 12. 01. péntek2006. 12. 01.
Fegyverek és füstölők

A leletek közül kiemelkedik egy gepida nemzetségfőnek a Tiszagyenda határában, a régi Tisza egyik holtágának medrében talált sírja. A harcos mellé temették kétélű kardját, ezüst berakásos, díszes övét, aranyozott bronzszegecsekkel díszített pajzsát, bronz ivóedényét és vaslándzsáját. Közelében hantolták el díszesen felszerszámozott áldozati lovát és kutyáját is. Rákóczifalván ugyanakkor szarmaták nyomaira bukkantak. Eddig húsz, a területet sakktáblaszerűen behálózó, földbe mélyített kemencét fedeztek fel, melyeket alagútrendszer kötött össze. Eddig ilyesmivel még nem találkoztak a régészek, csak annyit tudtak, hogy a szarmaták járattal összekötött kettős kemencéket használtak élelmiszer-füstölésre. Az egyik tűztérként szolgált, a másikban a tartósítani szánt élelmet helyezték el.
A régészeti felfedezések révén felidézhetjük a honfoglalás előtti múltat, amikor különböző népcsoportok éltek a Kárpát-medencében. Közéjük tartoztak a szarmaták, akik a római Pannónia tartomány alapításával egy időben jelentek meg az Alföldön. Kezdetben a Dunától délre élő rokonaikkal kereskedtek, ők látták el vassal a Kárpát-medencét is. Háromszáz éven át éltek békében a rómaiakkal, kereskedve egymással. A Római Birodalom utolsó évszázadában a területre húzódó germán törzsek vetettek véget az uralmuknak, és a szarmaták nagy része a mai Franciaország és Olaszország területére vándorolt. A gepidák, akik a Keleti-Kárpátokon belüli területen laktak, a III. század második felében jelentek meg a Kárpát-medence északkeleti részében, s a Tisza partján telepedtek le. A hunok támadása idején dél felé költöztek, ám hosszas harcok után kénytelenek voltak behódolni. Attila halála után elfoglalták Daciát, és Bizánccal szövetkeztek, majd Pannóniára is kiterjesztették uralmukat. A VI. század közepén vereséget szenvedtek a longobárd-avar szövetségtől. A gepidák egy része a longobárdokkal Itáliába vonult, másik részük az avar uralom alatt élt tovább.
Az Avar Birodalom megalakítását 568-tól számíthatjuk, az avarok ekkor a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat, s itt gepida, szarmata, szláv és bolgár-török népcsoportok felett uralkodtak. Uralmuknak a frankok támadása vetett véget, akik 803-ban végső csapást mértek birodalmukra.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek