Miért nem fáj a harkály feje?

Miért nem kapnak a harkályok fejfájást, pedig naponta 12 ezer alkalommal fejelik le a fát? Miért őrülünk meg az iskolatáblát végigkarcoló kréta vagy köröm hangjától? Miért imádja a nőstény maláriaszúnyog az emberi lábszagot? Vajon miért törik a meghajlított spagetti mindig kettőnél több darabba? Ezek és ezekhez hasonló kérdések, az emberiséget régóta foglalkoztató rejtélyek nyertek magyarázatot a mögöttünk álló év során, nem is csoda hát, hogy Nobel-díj járt értük!

KultúraUjlaki Ágnes2006. 12. 22. péntek2006. 12. 22.
Miért nem fáj a harkály feje?

Igaz, hogy csak Ig Nobel, vagyis anti-Nobel-díj, afféle citrom-díj - de amelyet nem akárhol, hanem a világ legelső egyetemén, a Harvardon adnak át. Az idén immár tizenhatodik alkalommal ítélte oda a bírálóbizottság a leglököttebb, legfölöslegesebb, legviccesebb kutatási eredmények elimerését tíz kategóriában.
A matematikai díjat két ausztrál tudós kapta, amiért végre meghatározták, hogy minimálisan hány fényképet kell készíteni egy embercsoportról ahhoz, hogy legyen legalább egy fotó, amelyen éppen senki nem pislog. A fizikai anti-Nobel-díjat franciák kaparintották meg, akik átfogó tanulmányt írtak a spagetti törésének titkairól. Az akusztikai ellen-Nobel-díjat azzal érdemelte ki egy kutatótrió, hogy rájött: azért gyűlöljük a táblakarcoló köröm vagy kréta hangját, mert az ugyanabban a hangtartományban keletkezik, mint a csimpánzok rikácsolása, s azt a hangot még ősember korunkból eredően nem bírjuk! Ornitológia kategóriában Ivan Schwab és Philip May rájött, hogy azért nem fájdul meg a harkály feje a napi 12 ezer bummtól, mert koponyája vastagabb és szivacsosabb szerkezetű, mint a többi madáré. Továbbá: egy milliszekundummal azelőtt, hogy a madár csőre a fához verődne, a pislogóreflexe működésbe lép, így akadályozza meg, hogy szemei kiugorjanak a hirtelen becsapódástól.
Az orvosi díjazott a krónikus csuklás gyógyításában elért áttöréssel érdemesült az elismerésre. Francis Fesmire betege három napon át csuklott, percenként harmincszor. Számtalan hasztalan próbálkozás után a doktornak eszébe jutott egy eset, amikor a páciens felgyorsult szívverését lassította egy jó kis végbélmasszázs. Ennek szellemében cselekedett, teljes sikerrel: amikor ujját bedugta a beteg hátsó felébe, annak azonnal elakadt a hangja. Táplálkozástudományi munkásságáért két kuvaiti tudós örülhetett a citromdíjnak: hosszas kutatással kimutatták, hogy a ganajtúró bogarak nem minden ürüléket kedvelnek egyformán, hanem igencsak válogatósak! Kémiában spanyol tudósok tanulmánya nyert, melynek ez volt a címe: "Ultrahangsebesség Cheddar sajtban a hőmérséklet függvényében". A biológia terén tett nagyszerű felfedezést két holland tudós, amikor rájöttek, hogy a malária szúnyog igencsak kedveli az emberi lábszagot, bár nem jobban, mint egy bizonyos sajtét. Az irodalmi elismerést a Princeton egyetem kutatója kapta, lehengerlő tanulmányának címe: "A tudományos nyelv szükségszerűségtől független alkalmazásának következménye: a hosszú szavak fölösleges használatának problematikája". A békedíjat az a walesi feltaláló kapta, aki a rajcsúrozó tizenéveseket magas frekvenciájú hanggal elriasztó készüléket alkotott.
Természetesen ezek mind dokumentált, szakkiadványokban publikált, "komoly" kutatások. Ma már egyáltalán nem sértődnek meg a kitüntetettek, sőt olykor maguk jelentkeznek a jelölőbizottságnál. Az idén a tíz kitüntetett közül nyolc büszkén át is vette az elismerést a Harvardon rendezett díszünnepségen, igazi Nobel-díjasok kezéből. Az idei gálát is szokás szerint önfeledt papírrepülő-hajigálás zárta.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek