Nagy faopál Kisnánáról

Az opál a korábban cseppfolyós állapotú szilikagélből jött létre, amely megszilárdulva vizet tartalmazó, szerkezet nélküli szilícium-dioxiddá alakult. Nem kemény ásvány, kagylósan törik - szerkezete talán a közönséges üveghez hasonlítható leginkább, noha az opál nem átlátszó, csak áttettsző. Éppen e tulajdonsága, az "opalizáció" teszi különlegessé. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyes fajtái a rájuk eső fényt - annak irányától függően - a szivárvány színeire bontják, gyöngyházfényben játszanak. A drágakőként számon tartott színes opáloknak nagyon sok változata ismert a zöldtől a rózsaszínen át a feketéig. A barnás-sárgás színű "májopál" egyik leggyakoribb előfordulási helye éppen hazánk területe.
A faopál az ásvány egyik viszonylag gyakori változata. Úgy keletkezett mintegy tizenötmillió évvel ezelőtt, hogy a még folyékony szilikagél körülfolyta a fát, és a megszilárdult szilícium-dioxidban megőrződött a fa eredeti szerkezete. (Brazília déli részén egy egész erdő opálosodott maradványai tekinthetők meg.) Ilyen faopál került elő a napokban a mátraaljai Kisnána andezitbányájából is. A rekordméretű, több mint háromszáz kilogrammot nyomó ásványtömb féldrágakőnek számít, s magába zárva őrzi egy fatörzs szerkezetét. A különleges ásványt, amelyet a fővárosi Természettudományi Múzeumba szállítottak, hamarosan megcsodálhatják majd a látogatók is.