Sugárzó só a kémnek

A tünetek - hajhullás, hányás, kiszáradás - csak napok múlva jelentkeztek. A férfi orvoshoz ment, és a vizsgálatokból kiderült: fehérvérsejtjeinek száma igen alacsony. Ekkor kezdtek radioaktív anyagra gyanakodni. Rövid idő alatt minden belső szerve károsodott, végül a szíve fölmondta a szolgálatot.
A polónium a radioaktív urán egyik bomlásterméke, amelyet a lengyel Marie Sklodowska-Curie fedezett föl 1897-ben, és szülőhazájáról (latinul: Polonia) nevezett el. A vizsgálat kiderítette, hogy az orosz kém szervezetébe az elem 210-es izotópja jutott, amelynek jellemzője a sugárzás, a szervezetre ártalmas alfa-részecskék kibocsátása mindaddig, míg 206-os izotóppá nem alakul, amely már nem sugárzó, azaz stabil anyag. A gyilkos 210-es izotópból egy milligramm is halálos lehet, bármilyen ételbe, italba juttatva fölismerhetetlen, és a tünetek csak nehezen (és többnyire már későn) diagnosztizálhatók. Mivel a fölszabaduló alfa-részecskék csak rövid távon hatnak, nem hatolnak át a mérgezett ember bőrén sem, így nem is károsítják a környezetében tartózkodókat. A boncolás, illetve minden olyan beavatkozás azonban, amely a test fölnyitását igényli, a sugárfertőzés kockázatával jár, ezért csak különleges óvintézkedések mellett hajtható végre.
Közben arra is fény derült, hogy a polónium 210-es izotópja csakis atomreaktorokban állítható elő, nem csoda hát, ha méregdrága. A volt orosz titkos ügynököt annyi polóniummal küldték a másvilágra, amelynek piaci ára 30 millió dollárra (mintegy hatmilliárd forintra) rúg.