Sziget születik

Ha nem is pontosan így, de nagyon hasonló módon emelkedett ki a nyár végén Földünk legújabb szigete is a Csendes-óceánból. Születéséről helyi halászok hozták az első hírt, nemrégiben pedig az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdfölvételt is közzétett az új földdarabról. A vulkánkitörés nyomán a levegőbe került, majd a tenger felszínére visszahullt töméntelen mennyiségű hamu és víznél könnyebb tajtékkő vegyes uszadéka máig a sziget térségében lebeg. Ez azért veszélyes, mert eltömi a hajók vízszűrőit meg egyéb, működésükhöz szükséges nyílásait.
Az új, mindeddig névtelen sziget egy tengeri ország, Tonga területén emelkedett ki az óceánból. Mintegy 170 vulkáni és korallsziget alkotja ezt a százhúszezer lelket számláló királyságot, amely Új-Zélandtól északkeleti irányban kétezer kilométerre fekszik a Csendes-óceánon.
Az Izland melletti Surtsey-sziget kiemelkedése annak idején egyedülálló lehetőséget kínált a kutatóknak, hogy tanulmányozzák a növények és állatok meghonosodását egy új, érintetlen északi-sarkköri földdarabon. Így a sziget születésének pillanatától fogva laboratórium lett. A látogatókat kitiltották, nehogy spórákat vagy magvakat vigyenek be ruhájukon. Hét év alatt, részben a széllel, részben a tengeri madarak szárnyain, a különböző szaporítóképletek által nemcsak hogy megérkezett az élet, hanem birtokba is vette a szigetet füvek, sásfélék és tengeri madarak formájában. A fejlemény igen meglepte a geológusokat is, hiszen saját szemükkel látták: a korábban évezrednyire becsült idő helyett néhány esztendő is elegendő ahhoz, hogy élővé váljon egy új sziget. Érthető az érdeklődésük a tongai sziget iránt is: az egyenlítőhöz közeli új földdarabon vajon mennyi idő kell az élet megfoganásához?