Anyanyelvi őrjárat

A múlt év végén két levélíró is véleményemet kérte erről a valóban sajátságos, szólásszerű rövid mondatról: Helyzet van! A pécsi dr. Perjési László így ír róla: "Mit is akarnak ezzel mondani? Helyzet mint olyan mindig és mindenütt van, de ez így, jelző nélkül értelmetlen. Van kedvező helyzet, továbbá lehetetlen, válságos, kihasználható s még több másféle helyzet, de mindig csak a megfelelő jelzővel, vagyis úgy, hogy a helyzet minőségét is megjelöljük. Nem az a kérdés, hogy van-e helyzet, hanem hogy milyen!" Láthatóan ugyanerre gondol másik levélírónk, dr. Dolinszky Tamásné is, midőn idézi az egyik műsorújság következő mondatát: "Kálmán sosem volt az a típus, aki elbújik, ha helyzet van", majd saját véleményeként hozzáteszi: "talán nehéz helyzet..."
Megértem a két levélíró aggályait, de mást én sem tehetek, mint ők: én is elmondom a véleményemet - amely egyébként hasonló is az övékhez -, legföljebb egy-két megjegyzéssel kiegészítem az általuk írtakat. Mindenekelőtt azt jelzem, hogy akár tetszik nekünk, akár nem, a helyzet van kifejezésforma már jelen van a nyelvhasználatban. Sokan ismerik, sokan élnek vele. Újabb szótáraink is fölveszik. Az alig pár éve megjelent Magyar szólástárban már megtaláljuk ezt a divatos formulát. Megtudjuk róla, hogy főleg a bizalmas nyelvhasználatban él, hogy gyakran tréfás színezetű, valamint még azt is, hogy ez az újmódi szólás a rendeltetését tekintve figyelmeztetés valamilyen kellemetlen helyzetre, amelyben akár cselekedni is kell. És benne van ez a szólásféleség az új Magyar értelmező kéziszótárban is, amely szótár szerint kétféle jelentésben is használatos: 1. 'kedvezőtlen, nyugtalanító körülmények alakultak ki'; 2. 'az események felgyorsulnak vagy felgyorsultak'.
Hogyan jött létre, s hogyan terjedhetett el egy ilyen valóban értelmetlennek látszó, de valamit, íme, mégis kifejező formula? Ennek megvilágításához Bacsó Péternek A tanú című, szinte korszakossá vált filmjéig kell visszanyúlnunk. A filmben szerepel egy Virág elvtársként emlegetett pártkáder, akinek az a feladata, hogy Pelikán József gátőrt rábeszélje egy koncepciós perben való aktív részvételre, nevezetesen a koronatanúságra. Nos, ennek a Virág elvtársnak a jellemzésére - valójában műveletlenségének bemutatására - szolgál ebben a filmben, hogy a szóban forgó pártkáder szájából jó néhányszor elhangzik ez a formula: "A nemzetközi helyzet fokozódik!"
A film nagy siker lett. Jellegzetes mondatai beleivódtak mindennapjaink nyelvhasználatába. Nem sokkal "A nemzetközi helyzet fokozódik" bölcsesség után,  részben talán egy másik rendező, Gothár Péter "Idő van" című filmjének hatására is, már megjelent a közbeszédben a helyzet van formula, amely rokona, közvetlen leszármazottja a "Virág elvtárs" által elterjesztett  formának. Rokona, hiszen sem az, sem az újabb, helyzet van változat nem ad választ arra, hogy milyen helyzetről van szó.
De a nyelvtény az nyelvtény. Olvasóink "megnyugtatására" jelzem, hogy korántsem ez az egyetlen ilyen szó, illetve kifejezés nyelvünkben!  Gondoljanak például minőségi szavunkra. Ez sem csupán azt jelenti: 'a minőséggel kapcsolatos' (például ebben: minőségi kifogás), hanem azt is: 'kiváló minőségű'. Sokan mondanak ilyeneket: minőségi bor, minőségi kiszolgálás. Ha ezeket is el tudjuk viselni, akkor azzal is megbékélhetünk, hogy kis magyar világunkban időnként helyzet van!