Ha az ember Istent játszik

- Ma már szerte a világban rengetegen foglalkoznak molekuláris genetikával és a géntérkép kutatásával, már-már iparággá vált - kezdte a beszélgetést Falus András. - Jobb gyógyszerek után kutatnak, szeretnék megelőzni a betegségeket, csökkenteni a mellékhatásokat. A gének mélyebb ismerete már most segít például a gyermekek leukémiájának gyógyításában. A genetikai vizsgálatok során arra is rájöttek Amerikában, hogy a feketék meg a fehérek magasvérnyomás-betegsége más-más gyógyszerrel gyógyítható. Magyarországon most indul egy óriási projekt arról, hogyan lehetne a tüdőrák kemoterápiáját a genetikai sajátságokra alapozva személyre szabottan alakítani.
- Az emberre jellemző genetikai adatokat a kórházak tárolják? Kerülhet illetéktelenek kezébe, fennáll a veszély, hogy visszaélnek vele.
- Ilyen aggályok miatt is igen fontos lenne, hogy Magyarországon minél előbb humángenetikai törvény szülessen. Szalonképtelenek vagyunk így az Európai Unióban, olyan, mintha nálunk nem lenne KRESZ az utcai közlekedéshez. A szakma összefogott, hogy elkészüljön a törvény, Kosztolányi György pécsi gyermekgyógyász-genetikus, Sándor Judit jogász a Közép-Európai Egyetemről és én mint biológus dolgoztuk ki a pontos szövegét, már a parlament előtt van. A törvénytervezet meghatározza a genetikai adat őrzésének feltételeit, és rögzíti, hogy az adott személy adataihoz sem a munkaadója, sem a biztosítója nem juthat hozzá. Senki nem ismerheti meg egy másik embernek a betegséghajlamra utaló génjeit, így nem lehet értékesebb vagy kevésbé értékes csoportokba besorolni az embereket, nem lehet a genetikai jellemzők alapján diszkriminálni.
- Sokan úgy képzelik, hogy az egyes tulajdonságokért felelős örökítő anyagok ismeretével tervezhetők lesznek majd a családok. Mondjuk: egy 185 centiméter magasra megnövő, szőke, kék szemű, temperamentumos, zenei tehetséggel megáldott fiú "rendel".
- Ez laikus elképzelés. És nemcsak azért, mert még nagyon messze vagyunk a gének és génhálózatok ilyen mélységű ismeretétől, de azért is, mert hiába ismernénk az egyes külső tulajdonságokért felelős géneket, attól még arról fogalmunk sincsen, hogy hogyan, miből áll össze egy személyiség, miféle tényezők egyszeri, megismételhetetlen összejátszásával alakulnak ki az érzelmei, szokásai.
- Vannak, akik fel szeretnék térképeztetni a génjeiket, hogy jobban felkészüljenek az esetleges betegségeikre.
- Ez olyan, mintha úgy akarná elolvasni Thomas Mann József és testvérei című regényét, hogy csupán annyi információ áll rendelkezésére, hány betűből áll a könyv és mik a fejezetcímek. A tudomány már bizonyos részeket el tud olvasni az "emberkönyvből", de a mostani ismeretanyag még nem alkalmas arra, hogy átkerüljön a civil szférába, mert tévhitek kialakulására adna lehetőséget. Sajnos a bulvársajtó áldatlan közreműködése nyomán hisztéria támadt a társadalomban. Az emberek korlátlannak képzelik a humán génmanipuláció lehetőségeit, azt képzelik, hogy az őssejtekből kifejleszthető jó szövetek segítségével nagyon hamar mindenfajta betegséget le tudunk győzni, és ilyen módon az emberi faj "megnemesíthető".
- Ma már az őssejtekkel is üzletelnek. Tehetősebbek évtizedekre tároltatni akarják a gyermekeik őssejtjeit, és akadnak ügyeskedők, akik jó pénzért vállalják, hogy külföldre juttatják az őssejteket megőrzésre.
- Vigyázni kell, csak a szakmai nyilvánosság által is ellenőrizhető módszerekben és intézményekben szabad megbízni. Természetesen majd nálunk is létrejöhetnek ilyen őssejtbankok, de csak akkor, ha az egészségügyi kormányzat Magyarországon is megteremti ehhez a feltételeket és megadja az alapvető egészségügyi és etikai garanciákat.
- Például a klónozás területén létezik-e bármiféle garancia? Nem lehet, hogy az ember, amikor az emberi génnel manipulál, Istent játszik?
- Nagy baj, ha egy tudós Istennek képzeli magát. De hát az én hitem szerint Isten az embernek "odaadta" a felfedezés vágyát, és kreatívvá tette, hogy eszközöket teremtsen magának, hiba, sőt bűn lenne tehát nem kihasználni a lehetőségeket. Természetesen mindig szigorúan az etikai korlátok figyelembevételével. A tudományos etikának az a lényege, hogy az ember meghatározza a kutatás és alkalmazás határait és tiszteletben tartja, illetve tartatja ezeket a határokat.
- És ha egy gazdag cég mégis titkos laboratóriumokat tart fenn, mondjuk emberklónozás céljára? Vagy ha lesznek őrültek, akik ember és állat genetikai keresztezésével kísérleteznek?
- Ez hátborzongató fantazmagória. Persze a humán génmanipulációban és a klónozási kísérletekben rejlő kockázatokat és az emberi nyereségvágyat képtelenség megszüntetni vagy kivédeni. Nincs olyan felfedezése az embernek, amit ne lehetne rossz célra fordítani. A késsel is lehet tortát szeletelni és lehet gyilkolni. Az egyetlen védekezési lehetőségünk, hogy olyan társadalmi környezetet, olyan törvényeket teremtünk, amelyek az efféle törekvéseket szigorúan megtorolják.

Ki ő?
Falus András biológus 1947. június 9-én született. Az MTA levelező tagja. Munkahelye a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézete. Főbb kutatási területei: orvosi genomika, immunológia. Kitüntetései: Széchenyi-díj, Neumann János-díj, J. B. West Award, Kesztyűs Lóránd emlékérem, Az Év Ismeretterjesztő Tudósa cím 2001-ben.