Megette a kutya a telet?

Akárcsak Oroszországban, Európa-szerte is melegrekordok dőltek meg. Németországban ilyen meleg ősz még nem volt soha, az Észak- és Kelet-Európára annyira jellemző nagy telek helyén már a tavasz mocorog, és mindenütt ritka látvány a hótakaró.
Igaz, hogy az északi félteke nagy részén valóban igen enyhe volt az eddigi időjárás, bolygónk egyes területein viszont a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékleteket mértek. Hogy milyeneket, azt az amerikai űrügynökség (a NASA) Terra nevű műholdja által közölt adatok alapján számították ki és hozták nyilvánosságra a napokban. Ezek szerint decemberben az Egyesült Államok középső területein, Kanada belsejében, Európa északkeleti részén és Szibéria középső területein a talajfelszíni hőmérséklet mintegy tíz Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt öt év átlagát. Ezzel szemben Grönlandon, a Közel-Keleten, Kelet-Afrikában, illetve Oroszország legkeletibb részén közel tíz Celsius-fokkal volt alacsonyabb a nappali átlaghőmérséklet az előző öt év átlagához képest. (Tovább árnyalja a képet, hogy a trópusi Vietnamot szokatlan hideghullám érte el ebben az időszakban, a szintén meleg India északi vidékén pedig sok helyütt előfordultak addig szokatlan hajnali fagyok.)
Ami hazánkat illeti, a mostani enyhe időszak a rendszeres mérések kezdete óta eltelt több mint száz év adatai alapján is valóban rendkívülinek mondható. Igaz ugyan, hogy a múlt század húszas éveiben és a legutóbbi harminc esztendőben is előfordultak az átlagosnál jóval melegebb januári időszakok, csakhogy egy (szokványos) hidegebb periódus után, és egyáltalán nem állt fönn több héten át olyan enyhe időjárás, mint napjainkban. Lapzártánkig országosan és Budapesten is megdőlt a százéves melegrekord. Sopron-Fertőrákoson 17,8 Celsius-fokos csúcshőmérsékletet mértek, a fővárosban 15,3 Celsius-fok a csúcstartó.
Szembesülve a rendkívüli helyzettel meglódult az időjósok, klímakutatók, közgazdászok fantáziája. Klímaválságról beszélnek, húsz, negyven, hatvan év múlva bekövetkező globális környezeti katasztrófát emlegetnek. Mások nyugalomra és óvatosságra intenek. Egyrészt, mert a jellemző éghajlat nem heti vagy havi meghatározottságú, évtizedekbe telik, mire a rendkívüliből állandó, jellemző lehet. Emlékeztetnek arra is, hogy a történelem számon tart jó néhány, az időjárás tekintetében rendellenes évet, időszakot, amelyek aztán meg is maradtak a maguk rendkívüliségében. Emellett pedig teljesen fölösleges pánikot kelteni és így növelni a bajt. Ugyanakkor nem szabad tétlenül szemlélni a fejleményeket.  Indítsanak mindenkit arra, hogy egyre komolyabban kell venni a klímaváltozást, illetve a fölkészülést az éghajlat átalakulására.
A The Economist című rangos gazdasági hetilap szerint 2007 egyik legfontosabb nemzetközi kihívása a klímaváltozás elleni küzdelem lesz. Minden bizonnyal jót tenne a világnak, ha végre tényleg megemberelné magát, s ha ebben az esztendőben az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is eljutna oda, hogy aláírja azt a sokak által elfogadott (kiotói) egyezményt, amelyben az egyes országok vállalták: korlátozzák az üvegházhatásért felelős károsanyag-kibocsátásukat. Merthogy a legtöbb kutató szerint ez az oka az általános fölmelegedésnek, annak, hogy így megbolondult az időjárás.

Északabbra járunk üdülni
Igen különös közgazdászjóslatok láttak napvilágot a mostani időjárási visszásságok nyomán. Közöttük jó néhány nem kisebb változásokkal számol a következő hatvan évben, mint hogy a mostani földközi-tengeri nyaralóövezetek helyét többek között Skandinávia, illetve Mongólia veszi át. Dél-Európában ugyanis túlságosan meleg lesz, hőhullám hőhullámot követ majd, s nemhogy üdülni, élni is nehéz lesz itt. Az üdülőturizmusban Észak-Európa, Oroszország, Kanada és Mongólia váltja föl a mediterrán országokat, kellemesen meleg, kiegyensúlyozott időjárás várja majd arrafelé a pihenni vágyókat. Olyan, amilyen egyelőre a Földközi-tengeri partvidéket jellemzi.