Rekordmeleg magyar telek

1473 októberében másodszor virágoztak a gyümölcsfák, Márton-napkor (november elején) érett cseresznyét szedtek. 1538 telén "a kertek virágzásban pompáztak". 1554-55 telén nem havazott. 1617 januárjában a fák virágba borultak, a pacsirták költöttek, a fülemülék énekeltek. 1641 decemberében virágosak voltak a kertek, 1684 karácsonyán zöldültek a vetések, 1686 télutóján már elvirágzott a szőlő.
Később is voltak meleg telek. 1702 februárjában például nyílt az ibolya Sopronban. 1759. február 12-én a legyek széltében röpdöstek, Szent György-nap (április vége) előtt két héttel pedig kaszálták a füvet a szilvásokban. 1764 telének derekán zöldült a pázsit is. A gyerekek 1779 januárjában fürödtek a tavakban. 1785 enyhe telét kegyetlen hideg tavasz követte. 1787 decemberében a rozs kihányta a fejét, januárban leveleztek a fák. 1791 elején kaszálni lehetett volna az ibolyát a mezőn, 1792 februárjában a bodzafák árnyékot adtak. Az 1794-es, hó nélküli telet száraz tavasz és nyár követte, ami nagy drágaságot hozott, 1796 januárjában másodszor érett az alma.
1804. január 9-én több helyen lecsapott és tüzet okozott a villám Debrecenben. Az 1824-es enyhe tél után, márciusban a hernyók és a cserebogarak letarolták a gyümölcsfákat. 1834. január 22-én virágoztak a meggyfák a veszprémi kertekben. 1840 langyos januárja, februárja után márciusban olyan keményen fagyott, hogy a kapát nem lehetett a földbe vágni, odalett a barack- és a mandulatermés.