Sokra visszük, ha bele nem bukunk

Ami a világegyetem keletkezésének, fejlődésének nagy titkát illeti, maradnak a kérdőjelek. Az első pillanat történése ma még megfoghatatlan, a kezdeti, föltehetően végtelen hőmérséklet és sűrűség, ami az anyagot akkori (ősrobbanás előtti) állapotában jellemezhette, kezelhetetlen az ember számára. Változatlanul nagy rejtély a nem sugárzó, az úgynevezett sötét anyag jelenléte az univerzumban, amelynek természetét egyelőre csak találgatja a tudomány. De remény van rá, hogy alkotóelemeit, összetevőit jobban meg tudjuk figyelni, sőt egy részük laboratóriumi körülmények között is előállítható lesz. A kutatók bizakodnak abban is, hogy a következő félszáz évben megismerhetjük a mai fizika legnagyobb rejtélye, az említett sötét energia mibenlétét.
További izgalmas kérdés az élet eredete. A nagy titok nyitjához két úton kerülhet közelebb a tudomány. Részint a sejtek viselkedését (egymásra hatását) szabályozó molekuláris folyamatok pontosabb megismerése révén, amiben a modern, számítógéppel támogatott méréstechnika segíti a kutatót. (Alkalmazása során attoszekundumnyi időtöredékben - a trilliomod másodperc ezredrészében - mutatkozik meg a nagy molekulák, így például az enzimek vagy a DNS működése.) A másik út a Földön kívüli környezetből, idegen égitestről származó élőlények (mikrobák) föllelése (amire esélyt lát több kutató). Vizsgálatukból kiderülhet, hogy a miénktől eltérő környezetben, más biológiai és biokémiai törvényszerűségek között hogyan formálódhatott az élet. És az eltérések, különbségek föltárásával jobban megismerhetnénk a földi élet lényegét. Amire annál is inkább van esély, mivel - amint azt az egyik csillagász állítja - a mi galaxisunk, a Tejútrendszer mellett még galaxisok milliárdjai léteznek a világegyetemben. Ámde nem kell ilyen messzire mennünk, hiszen több kutató szerint a Mars, a Szaturnusz holdjai közül kettő - az Enceladus, illetve a Titan -, valamint a Jupiter egyik holdja, az Europa kihalt mikrobiális élőlények nyomait rejti, amelyekre előbb­utóbb rá fog bukkanni az ember. Ha pedig sikerül bizonyítékokat találni a Földön kívüli élet létezésére, ez, amellett, hogy az emberiség legérdekesebb fölfedezése lenne, különösen sokat elárulhatna az élet titkáról is.
A genetikusok hatalmas vállalkozása, a humán genom program (azaz az ember genetikai állományának teljes megismerése) sokak szerint el fogja érni a ma kitűzött célt, az egyedi géntérképet. Ezáltal az egyed szintjén lesznek meghatározhatók az egyes betegségekre hajlamosító genetikai hibák, s ezzel megalapozódik a személyre szabott gyógyítás a célzottan ható és egyre hatékonyabb gyógyszerek bevetésével. Az agykutatók is nagy előrelépésre számítanak a következő ötven évben: föltárják egy sor agyi folyamat genetikai hátterét. Van, aki egyenesen attól tart: a tudomány addig jut el, hogy képes lesz megváltoztatni az emberek memóriáját. (S félszáz év múlva új személyiségi jogi kérdésként vetődhet föl, hogy milyen korlátokat kell állítani a politikusok vagy a hirdetők számára a memóriánkhoz való hozzáférés tekintetében.)
A biológia és a számítógép-tudomány fejlődése arra az izgalmas kérdésre is választ fog találni, hogy hogyan hozhat létre viszonylag kevés gén olyan bonyolult rendszert, mint az agy, és közelebb kerülhetünk annak megválaszolásához, hogy hogyan keletkezik az agyban a tudat. Várhatóan kiderül az is, képes-e a számítógép az emberhez hasonló módon "gondolkodni".
A tudomány mindeme nagy fejlődése mellett akad kutató, aki nem zárja ki valamilyen totális földi katasztrófa bekövetkezését. Ennek okán sürgeti az önfenntartó telepek létrehozását a Marson, hogy végső esetben legalább hírmondó maradjon utánunk. Egy másik apokaliptikus változatban a nagy földi pusztulást átvészelik élőlények, és általuk újraindul majd az evolúció, miközben hosszú időre a természet veszi át az uralmat.

Csaknem teljes testcsere
Ötven év múlva valamennyi szervünk pótolható, kicserélhető lesz - az agyat kivéve. Ez utóbbinak sem lesz technikai akadálya, inkább az tart távol ettől, hogy nem akarunk más fejével (tudatával) élni és gondolkodni. A kutatók abban látják a korlátlan szervátültetés megvalósítását, hogy emberi sejtekből sikerül majd szerveket növeszteni állatokban. (Így nem lesz szükség emberi donorokra.) Fél évszázad múltán a szívcsere vagy éppen az elvesztett végtag újranövesztése napi rutinfeladatnak fog számítani. Az őssejtekre is nagy jövő vár; a tudósok olyan univerzális őssejteket állítanak hadrendbe, amelyek a szervezeten belül a sérülés helyére vándorolnak és kijavítják a sebzett, elöregedett, csökkent működésű szöveteket. E sejtekkel karbantartható, meg-megújítható lesz az egész szervezet, ezáltal lassíthatóvá válik az öregedés, és még tovább növekszik az emberi éltkor.

Magyarország a gazdagok között
Szinte hihetetlen, de egy neves angol gazdasági előrejelző cég szerint mi is gazdagok leszünk. No persze nem most hirtelen, hanem kerek hatvan év múlva. A londoni Economist Intelligence Unit szerint 2067-re hazánk a 42. helyet foglalja majd el a legnagyobb gazdasági teljesítményű országok sorában. Amikor is Kína és India lesz a listavezető, nemzeti összterméküket tekintve mindketten túlszárnyalják az Egyesült Államokét. Hatvan év múlva Kína lakossága eléri az 1,4, Indiáé pedig az 1,7 milliárd főt. Az előrejelzők egyúttal az átlagos életkor jelentős növekedését valószínűsítik. A világ lakosságának átlagéletkora a mostani 28-ról 40-re emelkedik, az Európai Unióban pedig már a lakosság felét is megközelítheti a hatvan évnél idősebbek aránya. Az elöregedés által okozott munkaerőhiányt törökök, oroszok, ukránok és észak-afrikaiak pótolják majd.