Cirkáló az erekben

A vérben cirkáló nanorobotra különösen áll, hogy könnyű elképzelni, de nehéz megvalósítani. Mert az elképzelés egyszerű: kicsi legyen, könnyen, gyorsan és úgy mozogjon, hogy semmi sérülést ne okozzon az emberi testben, ráadásul képes legyen terhek fuvarozására is. Ehhez képest sok kudarcot kellett elviselniük a kutatóknak, de hosszú idő után most talán végre beérik a sok fáradozás gyümölcse.
A naonechnika eszközeivel készülő, parányi "gép" átmérője kétszerese lesz az emberi hajszálnak. Elég kicsi ahhoz, hogy könnyedén áthaladjon például a szíven vagy más szerveken. Feladata a ma általános katétertechnika kiváltása, de ennél több is, hiszen a mikrorobot oda is el tud jutni majd, ahová a katéter nem (például a koponyaartériába). Ami pedig a "szállítmányait" illeti, ezek között gyógyszer, mikrokamera és olyan sebészkés is szerepel, amellyel kisebbfajta műtét is elvégezhető.
Az egyik legfogasabb kérdés a hajtómű, illetve annak energiaforrása. Mindeddig elektromágneses mikromotorokkal kísérleteztek, azonban ezek mágneses mezeje nagyon hamar legyengült és a motor leállt. Az ausztrál kutatók új elképzeléssel rukkoltak elő: piezoelektromos nanomotort készítenek, amelyben a különleges tulajdonságú kristályok szolgáltatják a meghajtáshoz szükséges elektromos energiát. Meghajtórendszerét a turbinák lapátjairól mintázták.
A hosszú, henger alakú, végén lapátkerekes testjáró nanorobot úgy fest, mint egy torpedó. Csak annál sokkal lassabban halad, és életmentésre, nem pedig pusztításra tervezik. Injekciós tűvel juttatják majd a testbe, távirányítóval működtetik, s miután befejezte feladatát, visszatér a startpontra, ahol ugyancsak tűvel veszik ki.