Iránytű

Kiállítás
A piktúra iránt feltámadt és jól irányított közönségigényt céltudatosan terelheti tovább a Múzeum-Körút című kiállítás, amely 150 év magyar festészetéből nyújt válogatást. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum újonnan felújított teremsorában megrendezett tárlaton a múzeum és a KOGART magánalapítvány közösen mutatja be a hazai festészet másfél évszázadának válogatott termését. A 86 művész 144 remekművét a legjelentősebb köz- és magángyűjteményekből válogatták. Jól ismert festmények mellett számos ritkán látható vagy eddig külföldön lévő alkotásban gyönyörködhetnek a látogatók. Olyan művek is egymás mellé kerültek, amelyek összetartoznak, ám eddig még soha nem voltak együtt kiállítva. Mányoki Ádám híres Rákóczi-portréja mellett látható most felesége, Sarolta Amália hercegnő képmása, amely egy magángyűjtemény darabja. Megtekinthető Munkácsy Mihály nemrégiben rekordáron, 220 millió forintért eladott képe, a Poros út I. A gazdag válogatás 1800 és 1950 közöttről, a romantika korától a XX. század műfaji sokszínűségéig hozza közel festészetünk maradandó értékeit.

Könyv
Olvastatja magát a könyv. Gyorsan a végére is lehet érni, hiszen mindössze 150 oldal. Időben viszont nagy utat teszünk meg: a novellák szerzője ugyanis alföldi gyerekkorába repíti vissza az olvasót. Érzékletes elbeszélésével, gördülékeny stílusával, fanyar humorával, különleges szófordulataival magával ragad mindenkit. A Szegeden élő és alkotó Podmaniczky Szilárd (akinek írásai lapunk hasábjain is feltűnnek) Idegpályáim emlékezete című kötetében sorra felelevenedik a hatvanas-hetvenes évek falusi világa, saját történetein keresztül mutatja be a közösségi színtereket, például a cukit, a kultúrházat, a mozit, ahol varázslatos dolgok estek meg. Az író nem színezi ki a múltat, nem tesz hozzá és nem is vesz el belőle. Még a néhol misztikusnak ható részletekről is hihető, hogy megtörténtek. Podmaniczky alapos megfigyelő, írásai részletgazdok - de hát ebből lehet igazán felépíteni egy sajátos írói világot. Sokunk idegrendszerébe bevésődtek a könyv szerzőjééhez hasonló hajdani élmények, novellává érlelhető hétköznapi események, irigykedhet is rá egyik-másik tollforgató kolléga, hogy "elírta" előle a közös múltat. (Podmaniczky Művészeti Alapítvány)

Film
Helen Mirren nem ismeretlen a filmek szerelmesei körében, azonban idén januárban vált igazán közismertté. Golden Globe-díjat kapott ugyanis Erzsébet angol királynő megformálásáért, és nagy várományosa az Oscarnak is. Stephen Frears A királynő című filmje a Diana hercegnő halála utáni napokban játszódik, amikor az egész világ gyászolt. A tragikus balesetre mindenki másként reagált. Amíg a frissen kinevezett miniszterelnök, Tony Blair politikai tőkét kovácsol magának megható beszédével, addig a királyi család közönyösen viselkedik, Londont elhagyva vidéki birtokára vonul vadászni. A témából szerencsére nem unalmas politikai film készült, hiszen az előkelő szereplőkről kiderül, hogy ők is hús-vér emberek, érzelmeik kiülnek az arcukra. A színészi alakítások közül valóban kiemelkedik Helen Mirrené, aki hónapokig tanulmányozta a királynő járását, testtartását, beszédstílusát. A végeredmény lenyűgöző, maga a királynő sem tiltakozott ellene, és nem is akarta a filmet cenzúráztatni. (Budapest Film)

Lemez
Kiss Anna nem tartozik a felkapott költők közé. Pedig eddigi életútján végigtekintve igazán tekintélyt parancsoló a munkássága, annak dacára, hogy az utóbbi időben ritkábban szólal meg. A kétszeres József Attila-díjas poéta legtermékenyebb időszaka a hetvenes évekre tehető. Nem volt véletlen, hogy akkoriban fedezte fel magának verseit a Kaláka együttes is. Az Éjszaka, kéktollú című versét zenésítették meg elsőként, szerepelt első lemezükön; majd jött a többi titokzatos, varázslatos szépségű költemény, további öt korongon. Aztán persze nemcsak a versekre, hanem az énekelt versekre is zordabb idők jártak, talán mára a végítéletet is kimondták volna rájuk, ha az ezredforduló tájékán nem változik kissé a helyzet. A Helikon könyves-lemezes sorozatával felkarolta az értékeket, és a megzenésített verseknek újra rangot szerzett. S bizony még Kiss Anna is sorra került, a legutóbbi albumon Gryllus Vilmosnak zenéjével átitatva (a szerkesztés is az ő munkája) felsorakoznak a régebbi dalok, melyekhez tizenegy új társult. Együtt vannak lemezen és kötetben. Ez utóbbiban Gryllus Ábris lírai szépségű rajzai is helyet kaptak. (Hangzó Helikon)

Fesztivál
Vannak települések - Debrecen, Salgótarján, Nagykanizsa, Szeged -, amelyeken régi hagyománya van a dzsesszfesztiváloknak, de sajnos a legtöbb helyen már nem is léteznek. Külön öröm hát, ha újabb helyszínek tűnnek fel a palettán. Ezek közé tartozik a "hírös város", ahol tizenegyedszer rendezik meg a Kecskeméti Jazz Napokat, évről évre nagyszerű előadókat szerepeltetve a világ minden tájáról. Február 25-én este hét órakor az ifjúsági otthonban a Trio Midnight (Oláh Kálmán, Egri János, Balázs Elemér) és a belga Steve Houben szaxofonos közös lemezét mutatják be élőben, majd a Loop Doctors (Romhányi Ádám, Fekete Kovács Kornél, Szendrőfi Péter) és a modern irányzatok egyik legjelesebb amerikai képviselője, Gary Willis basszusgitáros lép színpadra. Február 26-án este hét órától a művelődési központban a fiatal német zongorista, Rainer Böhm és L 14,16 nevű együttese koncertezik, majd a brazil származású, Párizsban élő zongorista-énekes, Tania Maria mutatkozik be kvartettjével.