Kövek a kozmoszból

A világűri környezetünkben létező égitestekről leszakadó kisebb-nagyobb anyagdarabok bolygónk vonzásába kerülve hatalmas sebességgel tartanak Földünk felé, ám legtöbbjük - szerencsénkre - a légtérbe érve a levegővel való súrlódás következtében fölizzik és elég. Ilyen jelenséget gyakran észlelnek a csillagászok (nálunk különösen augusztusban gyakori). Az izzó anyagtömeg közismert neve a hullócsillag vagy meteor, ennek földre hulló darabja a meteorit.
Egy ilyen égi kő okozott nem mindennapi meglepetést nemrégiben egy amerikai családi házban, New Jersey államban. Lakói hangos dörrenésre lettek figyelmesek az emeleti fürdőszobában, amikor pedig benyitottak, egy lyukat pillantottak meg a plafonon. Keresgélni kezdtek, és a vécékagyló mögött megtalálták a hívatlan vendéget egy hat-hét centiméteres, egyharmad kilogrammnyi súlyú kő formájában. Utóbb a szakértők megállapították róla, hogy vasmeteorit.
Annak ellenére, hogy viszonylag gyakran hullanak földre, nincs hír arról, hogy emberéletet követeltek volna a meteoritok. (Egyiptomban jegyeztek föl 1911-ben egy "halálesetet", ott az idegen kő egy kutyát vágott föltövön.) Kisebb-nagyobb sérüléseket azonban már többször is kiváltottak. Például négy évvel ezelőtt India keleti részén lángolt föl az égbolton egy ijesztő tűzgolyó, amelynek izzó darabjai nagy területen szétszóródva zuhantak a földre, fölgyújtva két lakóházat is. Az utóbbi öt esztendő legveszedelmesebb meteoritja a szibériai Irkutszktól ezer kilométerre északra, a Vitim folyónál hullt a földre. Szakértők szerint a Föld felé közelítő hatalmas anyagdarab közvetlenül a becsapódás előtt szétrobbant, kisebb kövei egy egész erdőséget taroltak le, legnagyobb darabja pedig húsz méter átmérőjű krátert vájt a talajba. Becslések szerint a robbanás ereje fölért egy közepes teljesítményű atombomba robbanásával, és nemcsak lökés-, hanem hőhullám is kísérte a jelenséget.