Leteszi a hósapkát a földgolyó?

A változás változást szül, mégpedig mind erőteljesebbet. A sarkokat borító jégréteg eddig visszaverte az oda eső napsugárzás nagy részét. Ahogy vékonyodik, olvad és tűnik el, a helyét kitöltő víz egyre nagyobb felületet ad, ami viszont már nem veri vissza, hanem éppen elnyeli a hőt. A folyamatot csak súlyosbítja az olvadás nyomán a jég alól fölszabadult szárazföldek megjelenése a Déli-sarkon, amelyek még inkább elnyelik a hőt, tovább növelve a földfelszín melegedését.
Ezt az irányzatot az eddig mért adatok is alátámasztják. Nevezetesen: az elmúlt fél évszázadban az Északi-sarkvidéken 1,1 Celsius-fokkal növekedett a levegő hőmérséklete, ami az egész Földet érintő (globális) hőmérséklet-emelkedésnek éppen a kétszerese. Ennek már most érzékelhető következménye, hogy a tenger vízszintje évente átlagosan 3,1 millimétert emelkedik. Ha ez így megy tovább, akkor száz év múlva a tengerek szintje fél-másfél méterrel is magasabb lehet az 1990-ben mért szintnél - állítják a tudósok.
Ha csak annyi következne mindebből, hogy unokáink hajóval utazhatnak az Északi-sarkra, még megbékélhetnénk a változásokkal. Igen ám, de a nemkívánatos folyamatok egyik következményeként csökkeni fog a sarkvidékek és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség, ami teljesen átrendezheti az egész eddigi földi légmozgásokat. Ami pedig akár alapjaiban is megváltoztathatja a mostani időjárási frontok, tengeráramlatok útját és hatását. S hogy ez mennyire komoly ügy, bizonyíthatja: vizsgálatára mostanában szerveződik egy nagyszabású kutatási program a világ 66 nemzetének mintegy ötvenötezer kutatója részvételével. A nemzetközi sarki év kutatásai márciusban indulnak és két éven át folynak majd azzal a céllal, hogy a lehető legalaposabban megismerjük a sarkvidéki éghajlatváltozás jellemzőit és lehetséges következményeit. Ezen belül például azt, hogy ez a nagy éghajlati átalakulás milyen próba elé állítja majd a sarki övek növény- és állatvilágát, amelyek egy része már most is érzi és megsínyli a változást.

Jegesmackók védelemben
Az egyre gyorsabb ütemben olvadó jégtakaró miatt mind jobban elfogy a jég a jegesmedvék talpa alól, így egyre összébb zsugorodik az életterük, ami végül a pusztulásukat okozhatja. Ennek ismeretében az amerikai kormány javasolta, hogy vegyék föl a jegesmedvét a kihalással fenyegetett fajok listájára. Az Egyesült Államok kutatóinak fölmérése szerint napjainkban már csak 20-25 ezerre tehető az Északi-sarkon élő példányainak száma, egyre csökken a vadászterülete és mind nehezebben jut zsákmányhoz.