Nézünk, mint a moziban

Fiatal pár próbálkozik:
- Kérnénk két jegyet a Fehér tenyérre - mondják a művelődési ház kongó előterében üldögélő fiúnak, aki erre elcsodálkozik.
- De hát a Fehér tenyeret játsszuk - próbál meggyőződni a jegyszedő arról, hogy a vendégek nem tréfálnak: elvégre senki nem akarhat komolyan megnézni egy magyar filmet.
- Tudjuk, azért jöttünk.
- Nahát!
A történetet egy barátom mesélte, jellemző a vidéki kismozikra. Mi Ruzsán az utolsó előtti előadásra mentünk, rajtunk kívül ketten voltak rá kíváncsiak, fejenként kettőszáz forintért. Ez negyede-ötöde a multiplexek árszabásának, szóval még az autókázással együtt is megéri. Már persze ha valaki látni akarja Oliver Stone filmjét, a World Trade Centert. Tekintsünk el attól, hogyan lehetett az évszázad tragédiájából ilyen kiszámítható, unalmas szutykot készíteni, hál' istennek, a ruzsai közönség egészséges kritikai érzékkel távol maradt. A presszóban a hatkilósan született kisfiát ünneplő legény szerint amióta le lehet tölteni filmeket az internetről, azóta nem éri meg kivárni, hogy Ruzsára is eljusson a kópia. Az interneten előbb látható a film, mint a városi moziban, az pedig néha fél évvel is megelőzi a kistelepülési filmszínházat.
A ruzsai önkormányzattól Vörös Tiborné intézi a filmvetítésekkel kapcsolatos ügyeket. A költségek messze meghaladják a bevételeket: először is meg kell oldani a filmkópia - egy negyvenkilós pakk - szállítását, olykor egy ismerős viszi be Szegedre, onnan pedig a szegedi mozi emberei Budapestre. Más esetben, ha a kópia továbbmegy egy közeli településre, akkor postán küldik el: az átlagos költség három-négyezer forint. Ott van a filmkölcsönzési díj, illetve a filmforgalmazónak fizetendő jogdíj, ezek is hasonló összegek. A kiadások körülbelül havi húszezer forintot tesznek ki, és ebben nincs benne a mozigépész bére, a művelődési ház rezsije, ami pontosan ki sem mutatható összeg. Népszerűbb filmeken kicsivel vannak többen tíz főnél.
Ennek ellenére a mozi nem szűnik meg, csak alkalomszerűen üzemel majd. Az óvodásoknak, iskolásoknak még megéri vetíteni, hiszen ők akár hetvenen is összegyűlnek egy-egy filmre; azt sem zárják ki Ruzsán, hogy egy-egy népszerűbb, felnőtteknek szóló alkotást is kölcsönöznek, de rendszeres vetítések nem lesznek.
- Még nincs összesítésünk arról, hány kismozit zártak be tavaly - mondja el Petróczy Sándor, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke. - Csak itt, a környéken bezár Ruzsa, Orosháza, Csongrád; Szatymazon bezártak, aztán újraindultak, aztán megint bezártak; Makón is szünetelnek. Két éve jelentős összeget kellett költeni a gépek szabványosítására, állami támogatással. De a működésre csak a művészmozik kapnak állami támogatást. Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, nem tudják lenyelni a deficitet. Azt mondják, nem zárnak be végleg, csak várnak a jobb időre. Nem lesz jobb idő. A technikai kívánalmak elszaladnak mellettük, és ha nem fejlesztenek, egy idő után már nem nyithatnak ki.
Forráskúton mondták nekem, hogy a mozi az utolsó közösségi tér a kocsmán kívül. Csak épp kiürülőben. Barátom mesélte, hogy egyszer tíz perccel később érkezett egy kistelepülési mozi vetítésére. Ennek ellenére kapott jegyet, és beült. Odabent már tíz perce ment a film: az üres teremnek.