Huszonötig jutott a császárné

Már a régi görögök és rómaiak is szívesen jegyezték fel a különleges rekordokat, így hát ezeket "csak" össze kellett gereblyézni - s máris megszületett egy igen érdekes olvasmány. Két svéd régész, Allan és Cecília Klynne Ókori rekordok című könyve roppant érdekes olvasmány, mivel beavatja a mai olvasót a régi idők pletykáiba, társasági beszédtémáiba. Hiszen a "mirabilia" (csodás dolgok tára) közkedvelt műfaj volt egykor, olyan nagyságok is művelték, mint például a tudós író, Plinius. Ő volt az, aki összeállította a legfájdalmasabb betegségek listáját, amelyet a vesekőroham vezetett.
Építészeti rekordok is fennmaradtak: minden idők legdrágább palotája Nérónak a Palatinus-dombon álló aranypalotája lett, ahol csak a főépület előtti oszlopcsarnok másfél kilométer hosszú volt. A legnagyobb lóversenypálya 250 ezer néző befogadására volt alkalmas. A rómaiak szerették azt, ami gigantikus, a görögök az erényeket és hibákat is rangsorolták. Megörökítették például a legnagyobb talpnyalók tetteit. Feljegyezték I. Dionüszosz szürakuszai uralkodó udvaroncainak azt a szokását, hogy amikor a beteg türannosz nyála ráfolyt ruhájára, lenyalták onnan.
Remélhetőleg hamarosan nálunk is megjelenik ez az igen szórakoztató, érdekes összeállítás, amelynek egyes adataival kapcsolatban maguk a szerzők is kifejezték kétségeiket. Például, hogy valóban éltek-e olyan emberek, akik nem tudtak járni, mivel lábfejük hátrafelé nézett. De, mint tudjuk, akkoriban nem mindig volt lehetőség a hírek ellenőrzésére, s messziről jött - meg régről hírt adó - ember azt mond, amit akar.