Iránytű

Könyv
Szávai Géza Aletta bárkája című regénye korszerűen szerkesztett, gondolatébresztő, mégis élvezhető kalandregény. Vallásháború elől menekülő protestáns hollandok a XVII. században Japánba érkeznek, hogy ott folytassák a harcot a pápisták ellen, és hirdessék hitüket a bennszülöttek között. A japánok ragaszkodnak saját hagyományaikhoz, lemészárolják a keresztényeket, egyedül Aletta ússza meg élve: egy japán harcos ágyasa lesz. Kettejük kapcsolata később igazi szerelemmé mélyül, a fiatalok megpróbálják feldolgozni a számukra idegen kultúra értékeit, és megtanulják tisztelni a másságot. Szávai néha pergeti az eseményeket, máskor tömör bölcsességekkel és "hosszú csendekkel" érzékelteti a keleti emberek élet- és időfelfogását. A regényből levonható következtetés globális érvényű: közös lakhelyünkön mindenkinek egyformán joga van megjárni az utat és megtartani a hitet. (PONT Kiadó)

Minden idők egyik legjobb fotóriportereként tartja számon a szakma és a közönség a Budapesten született Friedmann Endrét. A Robert Capa néven világhírűvé vált fényképész Kissé elmosódva című kötete a szerző második világháborús emlékeit fogja egybe - írásban és fotóban. A mű eredetileg hollywoodi filmforgatókönyvnek készült, valójában egy szerelmi történet, amelyet átszőnek Capa haditudósítói munkájának eseményei. A legendás fotóriporter írónak is igen tehetséges. A valóságot a képzelettel ötvöző, nagyszerű párbeszédekkel átszőtt, Rejtő Jenő-i humorú fordulatai mellett drámaian hatnak a háború mozzanatait megörökítő képei. Mint az előszóban öccse írja, "...arra adott megbízást magának, hogy az ember maga alkotta pokláról, a háborúról készítsen tudósításokat. Együttérzése kiterjedt mindenkire, aki megszenvedte a háborút, és felvételei nem csupán a történelmileg fontos eseményeket örökítették meg, hanem a kisemberek megpróbáltatásait is." (Park Könyvkiadó)

Film
Furcsa érzés, ha az ember egyedül néz meg egy filmet a moziban. Ez történt velem a Tanya... gyerek... esély... Európa című dokumentumfilm bemutatóján. Pedig a Mórahalom tanyavilágáról szóló alkotás egyáltalán nem szolgált rá az érdektelenségre. Kiss Róbert rendező-operatőr és Tanács István riporter-dramaturg jól ismeri a tanyát, nem ábrándoznak, nosztalgiáznak, de nem is siránkoznak. Láttatják a sokszor nagyon rideg valóságot, melyen változtatni csak tettekkel lehet. Olyan embereket ismerhetünk meg általuk, akik e föld nehéz sorsú népét nemcsak szavakkal szeretik: Nógrádi Zoltán polgármestert, Csatári Bálintot, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatóját, Bozóki Imre tanyagondnokot és másokat. Akik jól tudják azt is: legdrágább kincsünk a gyermek - még ha "csak" tanyán él is. Milyen esélyt kínál nekik Európa, az unió? A kilométerekről bejáróknak, az internetes iskolából a petróleumlámpa mellé hazatérőknek. Esélyt javít a villany, a gondnoki busz, a jó tanító, a régi tanyai iskolából lett tudásközpont. S esélyt ront a közöny, melytől oly sivár lehet például egy üres moziterem.