Iránytű

Könyv
Egy szuszra bekebelezhető a Gyerekgyár. Alig több kétszáz oldalnál, nyelvezete zseniális, témája meghökkentő. A lapunkban is publikáló Ficsku Pál témája a "gyerekcsinálás" pokoli útjáról szól - tudják jól azok, milyen kálváriát kell végigjárniuk, akiknek nem akar összejönni a baba. Most erről a sokakat érintő témáról, a meddőségről, a mesterséges megtermékenyítésről, a lombikbébiprogramról egy férfi szemszögéből olvashatunk, ilyen megközelítésből először Magyarországon. Az "anekdotikus-realista regény" egy gyermektelen pár küzdelméről szól, önéletrajzi és kitalált elemekkel, valóban megtörtént helyzetekkel. Ficsku remekül bánik a szavakkal, mestere a dramaturgiának, végigizguljuk az álhíreket gyártó és azokkal üzérkedő életművész útját, néha kacarászunk rajta, de ne csodálkozzunk, ha a végén összeszorul a torkunk. Az író többféle stílusban adja elő mondandóit: meséli küzdelmes és fordulatos életét, álomszerű sztorikat iktat közbe, és beszélteti az anyaméhben fickándozó ikreket, miként látják belülről a külvilágot. Érdekes lett volna az egész könyvet ez utóbbi formában megírni. (Ulpius-ház)

A hetvenes években keresett könyv volt a Dóra jelenti, melyet Radó Sándor írt. A szerző, az újpesti cigánysorról induló zsidó kereskedő fia nagy utat tett meg, ismerjük a XX. század talán leghíresebb magyar földrajztudósaként és térképészeként, de főleg a második világháború kimenetelében számottevő szerepet játszó svájci szovjet hírszerző szervezet Dóra fedőnevű vezetőjeként is. Lebilincselően izgalmas könyvében erről a titokzatos, ám valójában életveszélyes kémkedésről lebbenti fel a fátylat közvetlen hangvételű elbeszélése és sajátos nézőpontja alapján, sok-sok dokumentummal alátámasztva. A kötet Radó nevelt fia, Trom András gondos szerkesztésében nemrég újból megjelent, méghozzá az eredeti, teljes szöveggel. Annak idején ugyanis a szovjet katonai cenzúra alaposan megcsonkította a kéziratot, kihagyva azoknak a személyeknek és hírforrásoknak a nevét, akik a Radó-csoport munkáját segítették. A kuriózumot kedvelő olvasókon túl a történészek is örülhetnek a most napvilágra kerülő leveleknek, üzenetváltásoknak is, melyek a kémhistóriához szorosan köthetők. (Kossuth Kiadó)

Minden idők legfontosabb tudományos felfedezésének történetét ígéri Simon Singh A Nagy Bumm című könyve. Furcsán hangzik, hogy a természettudományos műveltségű és tematikájú szerző agyonolvasott sikerkönyveket ír, de ezt támasztják alá az eladott példányok. Az univerzum keletkezésének történetét taglaló mű mottója Albert Einstein-idézet: "A világmindenséggel kapcsolatban az a leginkább fölfoghatatlan, hogy meg lehet érteni." Az alapműnek is nevezhető kötetben a szerző könnyed és világos stílusban magyaráz el bonyolult tudományos gondolatokat. Megérthetjük például, mi rejlik a kozmikus tágulás, a gravitációs tér vagy a szférák zenéje kifejezések mögött, s közben lebilincselő történeti áttekintést kapunk a világegyetem létrejöttét magyarázó ősrobbanás-elmélet kialakulásáról. A kalandos tudománytörténeti utazás a mítoszoktól a vitatott elméleteken át a még megválaszolatlan kérdésekig vezet. (Park Könyvkiadó)K

Kiállítás
Az örökéletű farmer címmel nyílt új időszaki kiállítás a pápai Kékfestő Múzeumban. A legendás ruhadarab csaknem százötven éves diadalútja és egyben a mítosz története Levi Strauss divatáru-kereskedő és Jacob Davis szabómester szabadalmaztatott, szupererős, strapabíró, szegecsekkel kivert nadrágjával kezdődött. A munkásnadrágnak indult, a viselettörténetet gyökeresen átformáló ruhadarab, a blue jeans eljutott a világ minden szegletébe. Az amerikai westernfilmek sztárjai tették valódi világtermékké. Minden országban bejárta a maga sajátos útját, fiatal viselőinek köszönhetően szinte minden helyen kultusz teremtődött köré. Magyarországon a hetvenes évektől hódított, kezdetben Nyugatról behozott, márkás darabokkal, úgyszólván a lázadás és a szabadságvágy megtestesítőjévé vált a fiatalok szemében. Az első magyar darabot, a Trapper farmert olasz technológiával gyártották. A tárlat az elmúlt negyven év farmertípusait mutatja be. Egyúttal alapja is lesz az első hazai farmergyűjteménynek.

Film
Két marokkói fiú lőni tanul, egy lövedékük eltéved, majd egy amerikai házaspár a túlélésért küzd. Egy mexikói nevelőnő két amerikai gyerekkel fia esküvőjére utazik engedély nélkül. Egy süketnéma japán lány szeretetéhségben szenved, apját a rendőrség keresi. Vajon mi köze a három történetnek egymáshoz? Megtudjuk, ha megnézzük az előző év nagy sikerfilmjét, a Bábelt, amelyet három kontinensen és négy nyelven forgatott Alejandro Gonzáles Inárritu mexikói rendező. Három izgalmas sztori szálait követhetjük párhuzamosan, és hamarosan rá kell jönnünk, hogy a földrajzi távolság, a különböző kultúrák és nyelvek ellenére az emberek ugyanazokkal a gondokkal küzdenek. Felelőtlenek, nem figyelnek a másikra, nem értik egymás szavát a bábeli zűrzavarban. Szeretet nélkül próbálnak élni, ami könnyen káoszhoz, az elveszettség érzéséhez vezethet. A film láttán felvetődik a kérdés: már sehol sem vagyunk biztonságban? A mai, puskaporos világban ugyanis százszor is meggondolja az ember, hogy elutazzon-e. De ha otthon marad, akkor is érheti végzetes baleset. (Budapest Film)