Mozaik

Aranyszemmel varázsolt
Nem midennapi leletre bukkantak azok az olasz és iráni régészek, akik az afganisztáni határ közelében tártak föl egy ötezer éves sírt. Egy csontváz feküdt benne, egy 180 centiméter magas, negroid koponyájú és barna bőrű nő csontváza. Nagy meglepetésükre a koponya bal szemgödrében egy aranyozott műszemet találtak. Mint a későbbi vizsgálat kiderítette, a műszem másfél centiméter sugarú, félgömb alakú teste valószínűleg bitumenből készült, amit vékony aranylemez borít. A protézis két oldalán egy-egy lyukat fedeztek föl, amely arra szolgálhatott, hogy viselője zsinórt fűzött bele, és a tarkóján összekötötte, így rögzítette a szemet. Az asszony alighanem hosszú időn át viselte a protézist, és a kutatók magyarázatot találtak arra is, miért nem az igazi szemhez hasonlító műszemet viselt: sámán lehetett, és aranyszemének csillogása titokzatossá, félelmetessé tette, általa meggyőzőbben tűnhetett természetfölötti hatalom birtokosának.

Kincskereső robotok
Kheopsz fáraó több mint négyezer-ötszáz éve épült nagy piramisa mindmáig titkokat rejteget. Igaz, a folyosók már nem titkosak, földerítették őket, ám a végükben található kamrákról még alig tudnak valamit a régészek. Amikor 2002-ben egy húsz centiméter átmérőjű nyíláson kamerával fölszerelt robotot küldtek az egyik kamrába, egy hatalmas kőfal állta el az útját. Szóról szóra ugyanez történt a másik kamrába küldött robottal is. A tudósok nem jöttek zavarba; robotokkal lyukat fúrtak a falba, és azon át kamerával fölszerelt kis kutatórobotokat küldtek a kamrába. Az eredmény: kövekkel teli üreg és egy újabb fal. Egy nemzetközi kutatócsoport most új expedíciót szervez, amelynek során megint csak átfúrják a mészkőfalat, és a nyíláson át kutatórobotot juttatnak a falon túlra abban a reményben, hogy eddig soha nem látott kincsekre bukkannak. De nem kizárt, hogy egy újabb fal állja majd a géprégészek útját.