Névforduló: József nádor

Szinte alig tud a közvélemény az első József főhercegről, pedig nagyon sokat tett Magyarországért. Tulajdonképpen vele kezdődően számítjuk a Habsburgok "magyarországi ágát", pedig nem beszélte tökéletesen a magyar nyelvet, s udvari neveltetése élete végéig meghatározta alapállását. Mindvégig hű volt a trónhoz s a birodalmi érdekekhez, Bécsben mégis azt vetették szemére, hogy ki akarja szakítani Magyarországot a Monarchiából. Ez nem volt igaz, de kétségtelen, hogy nem akadályozta, sőt segítette a magyar nemzeti szellem ébredését. Nádori munkája összeforrt a XIX. század első felének reformtörekvéseivel. Ezért nálunk nagy megbecsülés és népszerűség övezte.
Az 1776-ban született főherceg csak bátyja, Ferenc királlyá koronázása után ismerkedett meg Pest­Budával, 19 éves korában. A komoly és felelősségteljes ifjú nagyon jó benyomást keltett, így 1796-ban a pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással nádorrá választották. Feleségével, a fiatal Alexandra Pavlovnával a budai várban rendezkedtek be, ahol a cárleányhoz méltó, fényűző udvari életet folytattak. A fiatal nádor alig kétévnyi házasság után gyermekágyban elvesztette imádott feleségét (Ürömön építtetett neki sírkápolnát). Még kétszer nősült. Hermina hercegnő belehalt ikergyermekei (István, a későbbi utolsó magyar nádor és Hermina) szülésébe. Harmadik felesége a württembergi hercegnő, Mária Dorottya lett, aki öt gyermekkel ajándékozta meg férjét. A nádornénak nagyon sokat köszönhetnek a magyar protestánsok, ő alakította meg a budavári evengélikus gyülekezetet, iskolákat, szeretetotthonokat alapított. Nevét a Dorottya utca őrzi a pesti belvárosban. Az ő hatására rendkívül puritán otthont tartottak fenn, szolid családi életet éltek.
József nádor minden haladó, előremutató kezdeményezést felkarolt. Alcsúton mintagazdaságot rendezett be, ő maga is szenvedélyes kertész volt. Műszaki érdeklődésének bizonyítéka a Gellért-hegyi csillagda, szorgalmazta a műszaki oktatás bevezetését, később róla nevezték el a Műegyetemet. Széchenyi Istvánnal szorosan együttműködött a Lánchíd, valamint a Pest és Vác közötti első vasútvonal ügyében. Nagy szerepe volt a Nemzeti Múzeum felépítésében, a Lipótváros kialakításában, támogatta pénzzel és tekintélyével többek közt a Kisfaludy Társaságot, a Természettudományi Társaságot, a Vakok Intézetét, első részvényese volt a Kereskedelmi Banknak. Okos és méltányos gondolkodású ember volt.
1847-ig, ötvenegy éven át volt Magyarország nádora. A főváros egyik legszebb terét róla nevezték el, itt áll szobra is. A XX. század méltatlanul elfeledkezett róla. Sem Horthy kormányzósága alatt, sem a szocializmusban nem volt szokás egy Habsburgról jót írni. Pedig ez a főherceg minden tiszteletet megérdemel. "Habsburgnak született, de magyarként halt meg" - mondták róla, okkal.