Reklám a küszöb alatt

A magyarázat: emberünk annak a reklámnak esett áldozatául, amely az úgynevezett tudatküszöb alatt hat. Miközben azt a bizonyos kalandfilmet nézte, a vetítés ideje alatt a másodperc tört részéig tartó időben kutyakonzerv reklámját villantották föl, többször egymás után. Szeme nem érzékelte, tudata nem fogta föl, agya azonban "látta" ezeket a képeket, ami elég volt ahhoz, hogy ilyen, öntudatlan, tudatküszöb alatti kényszeres cselekvést váltson ki benne, nevezetesen a kutyakonzerv megvásárlását.
A reklámnak ezt a finoman szólva nem teljesen tisztességes módját az 1950-es években használták először az Egyesült Államokban. Hamarosan be is tiltották, és ezt a tilalmat máig nem oldották föl. Ámde a tudatküszöb alatti reklám hatása azóta is vita tárgya a kutatók, a szociálpszichológusok körében. Egyesek egyszerűen legendának minősítik, mondván: mivel tudatunk nem fogja föl ezt a nagyon gyorsan fölvillantott reklámot, nem is hat. Mások szerint igenis van hatása.
A vitát eldöntendő a londoni University College munkatársai hét kísérleti személlyel végeztek célzott vizsgálatot. A résztvevők mindegyike piros­kék szűrős szemüveget viselt. A kutatók az egyik szemükbe mindennapi tárgyakról (bögréről, tojástartóról) készült halvány képet vetítettek, a másik szemükbe erősen villogó fényt. Az erős fény miatt a halvány képeket egyáltalán nem vették észre a kísérleti alanyok. Eközben a kutatócsoport tagjai a mágneses rezonancia elvén működő készülékkel vizsgálták a kísérleti személyek agyműködését, és azt állapították meg, hogy az agy valóban észleli az elébe vetített tárgyakat (bögrét, tojástartót), a tudat azonban nem (azaz az agy által "látott" tárgyak képe az emberben nem tudatosul). Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgyak ilyen, igencsak futólagos észlelése semmiféle agyi késztetést nem váltott ki. Ebből az következik, hogy az ilyen, tudatküszöb alatti reklám lényegében nincs ösztönző hatással az értelemre.