Hercegnő az álomkertben

KultúraPál Szabolcs Bence2007. 04. 06. péntek2007. 04. 06.
Hercegnő az álomkertben

- Anyai ágon fölmenői között 36 szultánról ír a történelem, akik hét évszázadon át uralták az Oszmán Birodalmat. Édesapja egy indiai radzsa. Svájci és belga nevelőszülőknél cseperedett fel, francia állampolgár és a katolikus hitben keresztelték meg. Hogyan birkózott meg ezzel a teherrel?
- Életem nagy része azzal telt, hogy önmagamat kerestem. Fiatal lány koromban ez olyan viharokat kavart bennem, hogy a lelki összeomlás határára jutottam. Édesanyámat még pici gyermekként elveszítettem a háború alatt. Anyám, Zelma hercegnő, egy boldogtalan házasság elől menekült Indiából Párizsba, s itt próbált menedéket keresni. Akkor már terhes volt velem. A háború azonban más sorsot szánt neki, nem megnyugvást... Tragikus és hirtelen halála miatt már nem tudott gondoskodni rólam.
- Csoda, hogy életben maradt?
- Senki nem tudta, ki vagyok, honnan jöttem, a születési papírok körül rengeteg bonyodalom adódott. Egyik családtól a másikig hányódva nőttem fel, míg tizenéves koromban rám talált indiai apám. Persze ez sem oldott meg mindent. Én már francia módon éltem, India egy egzotikus ország volt csupán, amiről jó volt romantikus álmokat szövögetni. A valóság persze egészen más lett... Később szembesülnöm kellett azzal is, hogy anyám szerepe, megítélése az indiai társadalomban számtalan kérdést vetett fel... Meg kellett keresnem a gyökereimet.
- Könyvében az írja, öt évig tartott az út. Bejárta Törökországot, Libanont, Indiát, hogy felkutassa a Szultána megírásához szükséges dokumentumokat. A mű nagy sikert aratott, csak Franciaországban hárommillió példányt adtak el belőle... Mikor kiírta magából a történetet, megnyugodott?
- Igen, azt hiszem... A múltamat kísérő családi drámát végre képes voltam feldolgozni. Jóllehet sokan értetlenül bámultak rám. Vezető riporterként dolgoztam, s egyik napról a másikra abbahagytam mindent, hogy felkutassam anyám életét. Nem bántam meg, sőt... azóta megnyugodtam. Megírtam a Szultána folytatását, az Álomkertet is, amely már az én életemről szól. Legközelebb Indiáról írok.
- Minden országot és várost bejárt, amely családja életének része volt. Melyik az a hely, amely a legközelebb áll a szívéhez?
- Az eszemmel és az értelmemmel francia vagyok, de a szívemmel keleti... Nem török vagy indiai. Keleti. Tudja, furcsa dolog az élet... Néhány éve az isztambuli bazárban egy árus dicsérte a kelméit, s hogy nyomatékossá tegye szépségüket, azt mondta: "Asszonyom, higgye el, ezek a selymek gyönyörűek! Olyan pazar minőségűek, hogy a szultán palotájában sem használhattak szebbet! Mert tudja, hölgyem, itt szultánok és hercegnők is éltek valamikor."

Könyvünnep
Már csak néhány nap, és óriási könyvesbolttá változik a Budapest Kongresszusi Központ, ahol mintegy ötvenezer kötetből lehet válogatni. Az évek során igazi kulturális eseménnyé vált Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb könyvünnepe, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyet tizennegyedszer rendeznek meg április 12. és 15. között. Lehetetlen felsorolni azt a tengernyi irodalmi és kulturális programot, melyek közül mindenki találhat kedvére valót. Az idén a világhírű olasz író, Umberto Eco lesz a díszvendég, ő kapja a Budapest-nagydíjat is. Összesen huszonöt országból várnak szerzőket és kiállítókat, most vesz részt először a fesztiválon a skandináv könyves szakma, a kiemelt figyelem pedig Kanadának szól.

Ezek is érdekelhetnek