Földünk távoli mása

Ma ott tart a csillagászat, hogy már nemcsak a Jupiterhez hasonló óriásbolygók kerülnek műszerei látóterébe, hanem ennél jóval kisebbek is. Mint például az a bolygó, amelyre a napokban bukkantak, és amely az első megfigyelési adatok szerint méretében és több tulajdonságában igen hasonlít Földünkhöz. Felszíni hőmérséklete 0 és 40 Celsius-fok közötti, ami az élet számára eszményi, és föltételezhető, hogy folyékony víz is van rajta. Tömege körülbelül ötszöröse, átmérője pedig a másfélszerese a mi bolygónkénak.
Ez a mindeddig leginkább a Földhöz fogható exobolygó a Gliese 518 jelű csillag (nap) körül kering, s noha úgyszólván itt van a szomszédban, távolsága mégsem épp macskaugrásnyi: húsz és fél fényév, ami némi kerekítéssel kettőszázbillió kilométert tesz ki. Nem csoda, hogy fölfedezői is csak feltételes módban beszélnek tulajdonságairól, hiszen ekkora távolságból a 3,6 méter tükörátmérőjű távcsővel és a minden korábbinál pontosabb Harps spektrométerrel (színképelemzővel) fölszerelkezett megfigyelők is csak halvány jelekből vonhatták le következtetéseiket.