Anyanyelvi őrjárat

„Kedves Tanár Úr! Helyes-e, megfelel-e nyelvünk szabályainak a következő kötetelnevezés: Vádemékum – Kislexikon A-tól Z-ig? Tudom, hogy a vádemékum szó korábban elsősorban útleírást jelentett, de egy nemrégiben megjelent lexikonban azt olvasom, hogy ’alapvető ismeretkörök fontosabb tudnivalóit összefoglaló zsebkönyv’ értelme is van. Így ez a szó az én készülő könyvem címéül is jól használható lenne. Ám a kiadó egyáltalán nem lelkesedik ezért a címért. Tanár Úr mit tanácsol?”

A kérdést tartalmazó levél írója dr. Kováts Andor kecskeméti olvasónk. A szó, amelyről a véleményemet kéri, valójában nem is egy, hanem kettő, ugyanis ezzel a két szóból álló latin kifejezéssel azonos: vade mecum! Magyarul: jöjj velem, járj velem! Címként egy Lipcsében megjelent, XVII. századi zsebkönyv élén találkozunk vele először, 1843-ban azonban már Pesten is megjelent egy könyvecske ezzel a címmel: Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára. Vagyis elmondhatjuk, hogy a vademecum szó már több évszázada használatos kisebb méretű, akár csupán zsebkönyv jellegű útikalauzok megnevezésére, olyanokéra, amilyenekre eleink ezt a kedves, ízes kifejezést is használták: velemjáró könyvetske. A későbbiekben a vademecum szóval már nemcsak az útikönyvszerű munkákat illették, hanem az egyéb tárgyú, főleg hasznos ismereteket tartalmazó, akár egy nagyobb zsebben is elférő könyveket is. Jó példa erre Tótfalusi Istvánnak Nyelvi vademecum című, a nyelvvel vagy nyelvekkel foglalkozókat a nyelvi-nyelvészeti fogalmak közérthető magyarázatával segítő munkája.

A Vademecum – Kislexikon A-tól Z-ig cím nagyon is alkalmas egy olyan kötet címéül, amilyet olvasónk sejtet velünk. Azt nem írta meg, a kiadó miért fogadta fenntartásokkal a címet, de az a gyanúm, hogy a szó írásmódja a nemtetszés oka. Levélírónk ugyanis a kiejtésnek megfelelő vádemékum formát választotta, márpedig ez a szó nálunk mindeddig azok közé az idegen szavak közé tartozott, amelyeket szótáraink eredetük szerinti írásmóddal közölnek, noha már nem számítanak teljesen ismeretlennek. Ilyen szavunk a baseball (egy amerikai labdajáték), továbbá az e-mail, a show, a spray, a stewardess (utaskísérőnő hajón, repülőgépen) s még egy sereg.

Ha ez a vonakodás oka, azt ajánlom, válassza a jelenleg szokásos vademecum írásmódot. De ha a kiadó végül mégis elfogadja a fonetikus írású formát, akkor ebből szerintem kár nem származik, sőt legalább egy haszna mindenképpen lesz. Attól kezdve ugyanis a könyv minden olvasója tudni fogja a vademecum szóalak helyes kiejtését, amelyet ma már egyre ritkábban hallani!