Óriás vakondok túrnak

Feltáró fúrószerkezet jár a fúrópajzs előtt, amellyel tesztelik a várható talajviszonyokat. Igyekszenek elkerülni a hirtelen támadt veszedelmeket, például a vízbetörést, aminek a Gellért-hegy karsztvizekben gazdag kőzeteinek átfúrásakor különösen nagy a veszélye. Az egész rendszer azonban olyan biztonságos, hogy legföljebb csak szivárgó víz jelenhet meg a marótárcsák mögötti munkakamrában. Ahogy a fúrópajzs halad előre a 6,1 méter átmérőjű vájatban, nyomában azonmód épül a hatalmas, 5,7 méter átmérőjű gyűrűkből álló alagútfalazat. Ennek elemei vízzáró betonból, illetve szulfátálló cementből készülnek, és a helyszínen folyamatosan szerelik össze őket. Egy alagútgyűrű öt cikkelyből - tübbingből - áll és 15 tonnát nyom. Összeillesztéskor a hornyokat vízszigetelő anyaggal töltik ki, továbbá hő- és tűzálló szigetelést is kap az alagút. A pajzs mögött maradó terület így folyamatosan védetté válik a vízbetörésektől, kőzetomlásoktól.
A fúrópajzsot mindig a legutolsó szerelt alagútgyűrűre támaszkodva nyomják előre a pajzsba beépített sajtók. A gyenge pont a marótárcsa és a legelső (legutoljára szerelt) gyűrű közötti rés, a víz ott törhet be. Mihelyt azonban az automata műszerek veszélyt észlelnek, a pajzsköpenyen körben kialakított nyílásokon át szigetelőanyagot (bentonitos elegyet vagy cementhabarcsot) juttatnak ki, ami elszigeteli a vájatot a víztől. Ezt mindaddig folytatják, míg a fúrással túl nem jutnak a vízbetöréses szakaszon. Hasonló szilárdító adalékokat, esetenként pedig - ha a kitermelt kőzet igényli - habosító, illetve homogenizáló anyagokat adnak a marótárcsa által kifejtett földhöz (kőzethez), ami a tárcsa mögötti munkakamrában (már az alagútgyűrűk védelmében) gyűlik össze. Az így kezelt kitermelt földet mozgatni is könnyebb: szállítószalagon a felszínre továbbítják, majd elszállítják. Ez persze enélkül is hatalmas feladat, összesen 213 300 köbméter földet kell kivájni és elszállítani (ami a tíz köbméteres szállítókocsikkal legkevesebb 21 300 fordulóval egyenlő).
Az állomások kialakítása - elvben - nagyon egyszerű: nyomásnak és nedvességnek ellenálló hatalmas "dobozt" kell létrehozni mélyen a föld alatt. Hatalmas munkával, óriási költséggel. Ha mélyen fekszik az állomás (a Szent Gellért térnél készülőt építik a legmélyebbre), akkor padmalyszerűen a föld alatt kell megépíteni fúrópajzsokkal vagy különleges alagútépítő géppel. Ha az állomás a felszínhez közelebb kerülhet, jókora gödröt ásva - résfalas vagy cölöpfalas technológiával - fölülről készülhet el a "doboz".

Az első szakasz
A négyes metró első, 7,3 kilométeres szakaszának állomásai (2010-re tervezett átadással): Kelenföldi pályaudvar, Tétényi út, Bocskai út, Móricz Zsigmond körtér, Szent Gellért tér, Fővám tér, Kálvin tér, Rákóczi tér, Népszínház utca, Keleti pályaudvar.