Könyv
Korkép
Simándi Irén A Magvető parasztfiataljai című kötete az 1945 után létrejött ifjúsági szervezetek egyikének, az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségének (EPOSZ) történetét mutatja be. A szervezet rövid, de tartalmas működése négy fejezetben olvasható levéltári forrásokra, a Magvető, a Szabad Szó és a Szabad Nép újságok híradásaira építve. Az 1948 és 1950 között működő EPOSZ a legélénkebb és leggyümölcsözőbb kapcsolatban a parasztifjúság lapjával, a Magvetővel volt, nem véletlenül erre alapoz a dokumentumkönyv. A vaskos kötet szerzőjének elsőrendű célja a szervezet történetének részletes bemutatása, s a hajdani egymilliós tagság feljogosítja arra, hogy a társadalmi vonatkozásokra is kitérjen. Annál inkább, mert a korszak politikai, gazdasági változásai meghatározták a jövőt, magukban hordozva a bukás elkerülhetetlenségét. (Gondolat Kiadó)
Kiállítás
Világkép
Ha a World Press Photo kiállított anyagát nézegetem, a végére az élettől is elmegy a kedvem, annyi szomorúság „tekint” vissza a fényképekről. Tudomásul kell venni: ilyen a világ. A fotográfusok, fotóriporterek teszik a dolgukat, a kegyetlen valóságot örökítik meg. A World Press Photo most jubilál, az ötvenedikhez ért a földkerekség képíróit megmozgató verseny. A 2006-os év eseményeiről 124 ország 4448 fotósa küldött anyagot, összesen 78 083 képet. Nemzetközi zsűri választotta ki közülük a legjobbakat két hétig tartó mérlegelés után. A tíz kategória díjait 58 fotóriporternek – köztük magyar résztvevőnek is – ítélték oda. A legjobb alkotásokat Budapesten is láthatja a közönség. A World Press Photo kiállítás október 21-éig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban.
Film
Mozgókép
Régen vártuk Jirí Menzel új filmjét. Most itt van, a világhírű cseh rendező díszvendégeskedik, egyik interjút a másik után adja. Az Őfelsége pincére voltam Bohumil Hrabal 1982-ben keletkezett regényének megfilmesített változata. Ismerve az előzményeket, az író és a filmrendező korábbi sikeres együttműködését, például az Oscar-díjig eljutó Szigorúan ellenőrzött vonatokat, sokat remélünk az újabb adaptációtól. A két órában szembenézünk a közelmúlttal, Csehszlovákia megalakulásától a náci megszálláson át a kommunizmusig. Annyira magával sodró a főhős visszaemlékezése, illetve a filmes előadásmód, hogy nincs idő unatkozni. Egyszerre szórakozunk és merengünk – jó nézni ezt a mozit. Menzel sűrűbben is csinálhatna filmet, ne kelljen megint tíz évet várni rá. (Budapest Film)
Lemez
Hangulatkép
Ereiben baszk és galíciai vér csordogál; spanyolként él Franciahonban. (Szülei Franco diktatúrája elől menekültek el.) Az idei Sziget Fesztivál sztárja, Manu Chao sajátos műfajt teremtett, lendületes dalaiban feltűnnek ska- és punkelemek is. Szövegei egyszerűek, érthetőek. Határozottan szót emel például a globalizáció ellen, s politikai nézeteit sem rejti véka alá. Új, La Radiolina című lemezén azonban hallhatók olyan számok is, melyek szövegei alig ütik meg egy kisiskolás értelmi szintjét, nem tudom mire vélni őket. Lehet, hogy a lazaságba beleférnek. Mint azok a nyúlfarknyi dalocskák, melyek egypercesre sikeredtek, s inkább kísérletnek értékelhetők. Ezek viszont szétdarabolják a huszonegy nótát felsorakoztató anyagot, így Manu Chao harmadik lemeze kissé ziláltra sikerült. (Warner Music)
