Anyanyelvi őrjárat

Kedvenc áruházamban, ahol szinte naponta megfordulok, a pénztári számla mellé a minap egy szerencsekártyát is kaptam, s csodák csodája, nyertem is vele egy könnyű, de mégis jókora bevásárlószatyrot. Amikor éppen helyet kerestem neki a konyhában, szemembe tűnt egy a szatyor füléhez kis nejlonszállal hozzáerősített termékjegy ezzel a felirattal: Szövött táska.
Szövött táska? Talán inkább szőtt táska, gondoltam magamban. Mert az igaz ugyan, hogy sző igénk a v-s változatú igék közé tartozik, azaz bizonyos alakjaiban, származékaiban felbukkan egy v is (szövi a hálóját a pók, szövőlány, szövet, szövedék stb.), az ige befejezett melléknévi igenévi alakja általában szőtt, nem pedig szövött. Erre utal háziszőttes szavunk is, továbbá a jövőről szőtt álmok helyett is furcsa lenne a jövőről szövött ábrándokat emlegetni.
Ám az is eszembe jutott, hogy a sző-höz hasonló, többnyire szintén egy szótagos és hasonlóképpen v-változatú más igéink és származékaik körében is gyakoriak az efféle alakváltakozások. Az eszik ige múlt idejű evett alakjának régies, népies változata ett, például ebben: ett a fene. A fúj (régen inkább fú) ige származékai közül jelentésében és hangalakjában egyaránt csaknem egyenértékű a felfújódik és a felfúvódik változat. A hív ige a régi nyelvben és a népnyelvben gyakran hí. Petőfi Nemzeti dala így kezdődik: „Talpra magyar, hí a haza!” A jön ige ma ebben a formájában számít köznyelvinek, de régebben jő volt a fő változat. Gondoljunk csak Vörösmarty Szózatára: „Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán.” A jön ige határozói igenévi alakját ma is csak a jő változatból tudjuk megalkotni: jőve, az ajtón kijőve. A ró ige pedig kísértetiesen hasonlít a sző-höz abban, hogy ennek is befejezett melléknévi igenévi alakjában bukkanunk hasonló váltakozásra. Ránk rótt feladatról beszélünk, de a büntetett előéletű embert nem rótt múltú, hanem rovott múltú bűnözőként tartjuk számon.
Amikor idáig jutottam töprengésemben, eszembe villant, hogy a szövőipari szaknyelvben találkoztam is már a kötszövött (azaz gépi hurkolással készített) áru, kelme stb. kifejezéssel is. Egy gyors lapozás után pedig új értelmező szótárunkban ráakadtam a szövött melléknévre is. Jelentése ’szövéssel készült’.
Ezek után még kedvesebb lesz számomra ez a szövött táska, amely, íme, még egy kis cikk megírására is ihletett.