Iránytű

Lemez
Válogatott zsenik
A legendás gitáros-énekes, Eric Clapton még mindig aktív. Nemrég kijelentette, nem is akarja abbahagyni a koncertezést, neki ez a küldetése. Most kivételesen nem új albummal jelentkezett, hanem eddigi pályájának összegzését tartotta fontosnak. És bizony, ehhez a két lemez éppen csak elegendő. A Lassúkezűnek ugyanis sok alapműve van. Legnagyobb számai a Cream, a Blind Faith, a Derek & The Dominos együttesekkel töltött időszakában keletkeztek, de figyelemre méltóak szólópályájának örökzöldjei is; a B. B. King és a J. J. Cale társaságában felvett remekműveiről pedig csak felsőfokban beszélhetünk. A Complete Clapton 36 dalt tartalmaz. Nem volt könynyebb helyzetben a válogatáskor a világtalan olasz tenor sem, akinek a The Best of Andrea Bocelli – Vivere című szimpla korongjára mindössze 16 dal került fel, holott ennél jóval több kedvelt száma van a könnyű műfajban, komolyzenei sikereiről nem is beszélve. Ezúttal csak az előbbi területen keletkezett slágereit gyűjtötte össze, és négy új dallal is megajándékozza rajongóit.
(Universal Music)

Kiállítás
Varázslatos képek
Azt hittem, sosem érünk oda. Amikor egy baráti társasággal Bécs nevezetességeivel ismerkedtünk, nem akartuk kihagyni a híres Hundertwasser-házat. Nyűgösen róttuk az utcákat, fáradtan legyintettünk, soha nem találjuk meg. De aztán célba értünk – és csodát láttunk! Most pedig Budapestre „látogatott" a XX. század egyik legkülönösebb művészegyénisége, az ezredfordulón elhunyt Friedensreich Hundertwasser, aki műveiben előszeretettel alkalmazta a bécsi szecesszió formakincsét, és jelentősen hatott rá Antoni Gaudí építészete. Egy varázslatos különc címmel látható a Szépművészeti Múzeumban a hagyatékából rendezett tárlat, melyen főként festményei, grafikái és kárpittervei sorakoznak fel, de a kiállított épületfotók révén tanulmányozhatjuk építészeti tevékenységét is.
(Képünkön Hundertwasser egyik festménye)

Színház
Angyali hősök
A szolnoki Szigligeti Színházban a közelmúltban mutatták be Kiss József Az angyalok nem sírnak című drámáját, melynek rendezője maga a szerző. A történet 1956 októberének utolsó napjaiban és novemberének közepén játszódik, a győzelem, a szabadság, az együvé tartozás mámorát, majd a leigázottság, a rabság, a tehetetlen düh poklát mutatja be két felvonáson keresztül. Két világot állít párhuzamba: egy fiú és egy lány, egy férfi és egy nő, egy kisfiú és egy oroszt tiszt, egy bátor legény egy orvlövész szemszögéből bontakozik ki a darab cselekménye, a megtorlás sötétje és az örök szabadság ragyogása. A mélytüzű drámát tragikus ütközések formálják, melyhez sokat hozzátesznek az erős jellemek, illetve a figurák bőrébe bújó színészek, köztük ifj. Jászai László, Sztárek Andrea, Huszárik Kata és Dósa Mátyás.
(Képünkön Sztárek Andrea Zsuzsa szerepében)

Könyv
Ördögi ügyvédek
Nagy bátorság (vagy elhivatottság?) kell ahhoz, hogy valaki nő létére bűnügyi tudósítóként dolgozzon egy bulvárlapnál. P. Gál Judit ráadásul a „sűrűjében" kutakodik, újságírói munkája mellett az utóbbi években könyveket is ír. Első bűnügyi riportkötete a whiskys rablóról szólt, majd bemutatta a bűn-üldözőket, a szerelmes gyilkosokat, aztán pedig sztárügyvédek portréit vázolta fel. Most újabb kötetet kaptak az ördögök védői, mégpedig azon ügyeiket fókuszba állítva, melyek annak idején is nagy port vertek fel (például Farkas Helga, Fenyő János meggyilkolása), az elkövetők pedig így vagy úgy megúszták a felelősségre vonást. Az Ördögök ügyvédei 2. – Gyilkosságból felmentve című könyv szerzője azt feszegeti, hogy hol húzódik az a határ, amely megkülönbözteti a kegyetlen gyilkost az ártatlanul meghurcolt embertől és hány rosszul emlékező szemtanú, a koncepciója mellett makacsul kitartó rendőr, ügyész vagy bíró kell ahhoz, hogy egy embert ártatlanul gyilkossággal vádoljanak meg. A válaszokat büntetőügyvédek és védenceik, valamint rendőr nyomozók adják meg.