Történelmi szellemjárás

Magyarország a különös sorsú kastélyok hazája. Nálunk a megbecsült, rendeltetéssel bíró, de a műemlék jelleget is megőrző, felújított épületek mellett szép számmal találhatók elhanyagolt, enyészetre ítélt romos paloták is. Tipikus dolog hazánkban az elégséges állagmegőrzés: ez a teljes pusztulás elkerüléséhez elegendő, az újjászületéshez kevés. A 2005-ben felújított Forgách-kastélyra viszont büszke lehet minden szécsényi, aki keze munkájával vagy adóforintjaival hozzájárult a munkálatokhoz.

KultúraKutszegi Csaba2007. 11. 02. péntek2007. 11. 02.
Történelmi szellemjárás

Az angol kastélyokkal ellentétben a magyarokban nem indulnak éjfélkor vendégriogató portyára rémisztő kísértetek. A mi kastélyainkban a történelmünk kísért, és ez sok esetben hátborzongatóbb, mint a folyosókon bolyongó, nyughatatlan lelkek könnyen kiismerhető akciói. Az angolok csak csodálkozhatnak olyan kastélyokon, amelyekben néhány hónap leforgása alatt magyar, német és szovjet katonák foglalják el egymástól a szalonokat és budoárokat – ahogy ez történt például a Forgách-kastélyban is a második világháborúban. Keveset tapasztalt brit barátainknak arról sem lehet fogalmuk, hogy kastélyban szükséglakásokat is ki lehet alakítani, és a pincéjében akár sajtüzem is működhet – ezekkel a formabontó vívmányokkal is a Forgách-kastély büszkélkedhetett a múlt század ötvenes éveiben.
Szécsényben valóban mindenhol ott lebeg a történelem szelleme. A kastélyban működő Kubinyi Ferenc Múzeum különtermében megtekinthető a híres, 1705-ös szécsényi országgyűlés sátorvárosának makettje. A Rákóczi-szabadságharc országgyűlése nemcsak külsőségeiben különbözött a mai parlamentünktől: az akkor trendi rendek képviselői ugyanis Európában egyedülálló, korszerű vallási tolerancia- és kisebbségvédelmi törvényt voltak képesek – egyetértésben – megszavazni. A parlamenti képviselők ma is eljárhatnának „Szécsény mezejére” tanulmányútra. Dolgos népek laknak arrafelé, van mit tanulni tőlük: műveletlen föld egy tenyérnyi sem látható, ahol nagyon meredek a hegyoldal, legelésző jószág nyírja egyenletesre a füvet.
A történelem szelleme mellett a Forgách-kastélyban a hajdani tulajdonosok és lakók szellemisége is kísért. Lipthay Béla báró, aki 1943-ban vásárolta meg a kastélyt, neves, tudományos körökben is elismert természettudós volt. Egyebek mellett – amíg tehette – növénylenyomatokat tartalmazó kőzetet gyűjtött a közeli Ipolytarnóc és Nógrádszakál környékén. A múzeumban, a kiállított leletei mellett elolvasható: a köveket Lipthay Béla gyűjtötte, és hátizsákban, robogón szállította a kastélyba. Ez is csak magyar kastélyban, magyar báróval történik meg.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek