Iránytű

Könyv
Murakami
Akik olvasták a népszerű japán író, Murakami Haruki eddigi regényeit és elbeszéléseit, hamar megkedvelték a stílusát. A szerző ugyanis mesterien ötvözi a valóság és a misztikum elemeit. Néha egészen elképesztő fordulatokkal áll elő, ettől aztán olyan izgalmassá és szellemessé válnak történetei, hogy le sem lehet tenni a könyveit. Murakami legújabb irodalmi krimije, a Birkakergető nagy kaland lassú mederben hömpölygő hétköznapi cselekménnyel indul, mígnem egyszer csak elkezdődnek a meghökkentő leírások. Nem lenne szerencsés mindent elmesélni, kedvcsinálóként annyit azonban elárulhatok: egy rendkívüli, erotikus fülekkel megáldott leány kerül a képbe, majd egy mutáns birka csillaggal a hátán. Amikor pedig a juhtudományok megszállott professzora és a sejtelmes északi hegyvidék legeldugottabb zugában élő félelmetes ember is színre lép, startolhat a birkakergető nagy kaland, melynek során a főhős nemcsak a mitikus négylábúval néz farkasszemet, hanem önmaga démonaival is. Természetesen csak a végére állnak össze a mozaikok, máskülönben hogyan tartaná fenn az író az olvasó figyelmét.
(Geopen Könyvkiadó)

Kiállítás
Zichy
Folytatódnak a nagy tömegeket vonzó tárlatok a Magyar Nemzeti Galériában (is). Néhány évvel ezelőtt Munkácsy Mihály képei keltettek óriási figyelmet, most pedig egy másik XIX. századi nagymester, Zichy Mihály csalogatja a budai vár épületébe az érdeklődőket. A kiállítás különlegessége az a pontosan száz darabból álló kollekció, melyet a szentpétervári Ermitázs kölcsönzött, de láthatók hazai köz- és magángyűjteményekben őrzött alkotások is, köztük a zalai emlékmúzeumból a fővárosba szállított, a festőzseni főművének tartott A rombolás géniuszának diadala. Zichy életét és pályáját teljes egészében bemutató kiállítást még soha nem rendeztek. Most festmények, grafikák, könyvillusztrációk (köztük az 1885 és1888 között született nagyméretű szénrajzok, melyek Madách Az ember tragédiája című drámájához készültek, és évtizedek óta nem láthattuk őket), hagyatékból fennmaradt tárgyak révén egészen közel kerül hozzánk a magyar képzőművészet kimagasló alakja. A Zichy Mihály, a „rajzolófejedelem” című tárlat március 23-áig tart nyitva.
(Képünkön Az ember tragédiája című sorozat egy darabja)

Kiállítás
Együtt
A román és a magyar kultúra napját (január 15-ét és 22-ét) mindössze egy hét választja el. Jó alkalom ez közös kulturális rendezvények szervezésére, s ebben példát mutatnak a két nemzet fotóművészei. Az idén másodszor rendezték meg a magyar és a román fotóművészek nemzetközi tárlatát, három helyszínen: a budapesti román és a bukaresti magyar kulturális intézetben, valamint a nagyváradi FotoArt Galériában. A képeket, amelyek tizenegy ország magyar és román művészeinek alkotásai, csak dicsérni lehet. Nem úgy a tárlat katalógusának magyar szövegét, amely elképesztő hibákkal van tele. Tóth Istvántól, a Fotóművészek Romániai Szövetségének elnökétől tudjuk, egy éve a bukaresti Művelődési és Vallásügyi Minisztérium fizette a kiadás költségeit, most a budapesti Oktatási és Kulturális Minisztériumtól remélték ezt. Végül nagyrészt maguk a művészek adták össze hozzá a pénzt. Kár, hogy lektorra már nem tellett…
(Képünkön Mihai Moldovan – Moldován Mihály – Etetőhely című felvétele)

Lemez
Szvorák
Miután Szvorák Katalin népdalénekes hosszú évek alatt feltérképezte a Kárpát-medence népdalkincseit, az ünnepkörökhöz kapcsolódóan lemezre vette a dalpárhuzamokat, újabb misszióba kezdett, Éneklő egyház címmel indított sorozatot. Az első album magyar népénekeket, imákat tartalmaz. Szvorák Katalin a magvas teológiai tartalmú, közvetlenül a liturgikus szövegekből és dallamokból eredő, népünk lelkében erősen meggyökeresedett remekműveket Kodály Zoltán útmutatásai és az elmúlt évtizedek alapos népi gyűjtése alapján adja elő a tőle megszokott magas színvonalon. Az anyagot gondos szerkesztés jellemzi, ádvent, karácsony, vízkereszt, nagyböjt, húsvét és pünkösd köré épülnek az ismert és kevésbé ismert népénekek hangszeres kísérettel. Szent X. Piusz pápa az egyház ősi tanítása szerint a liturgikus éneknek három alapvető tulajdonságot jelölt meg: legyen szent, művészi és egyetemes. Szvorák Katalin mindháromnak eleget tesz. Nemsokára megjelenik a sorozat második lemeze is, a Mondj szívem dalt, melyen a magyar szentekről és Szűz Máriáról szólnak az énekek.
(Szent István Társulat)