Anyanyelvi őrjárat

Mielőtt többen arra gondolnának, hogy ez a cím csak  elírás lehet, s valójában az azonnali távozásra felszólító Sipirc! mondatszavunkkal kívánok foglalkozni e cikkben  (főleg gyerekeknek szokták mondani, elméskedve: „Késő van, most már sipirc az ágyba!”), máris jelzem, hogy szó sincs tévedésről!
Egyik sportlapunkban bukkantam rá január végén abban a cikkben, amelyben a japán birkózásnak, a szumónak egy ifjú magyar művelőjéről olvashattunk egész oldalas írást, s benne ezt: „Maszutó (ez a fiatalember sportneve, mondhatnám úgy is, művészneve!) állítja, már úgy ismeri Tokiót, mint a tenyerét, de ha netán eltéved, biztos lehet benne, hogy seperc kisegítik.”
Érdekes, ugye? Még nem hallottam ezt a szót, szótárakban sem találkoztam vele, de megértése a legkevésbé sem okoz nehézséget, gondolom, másnak sem. Szinte süt róla, hogy a se és a perc forrt össze benne, jelentése pedig: nyomban, tüstént, egyetlen percnyi késedelem nélkül. El tudom képzelni ebben a bővebb formában is: seperc alatt, de a névutó nélkül is természetesen hangzik.
Vajon vannak társai is? Vannak bizony! A tagadást, illetőleg tiltást kifejező se kötőszó és határozószó nemegyszer hozzákapcsolódik valamilyen szóhoz; szinte rátapad, s együtt alakítanak ki közös jelentést. Az ördögcérnának, ennek a liláspiros virágú, rendszerint sövényként szolgáló cserjének a nép ajkán ilyen kifejező megnevezése is van: sefűsefa. A hol?, hova?, honnan?, hány? kérdésre a tagadó választ többnyire így adjuk meg: sehol, sehova, sehonnan, sőt még ezt is használjuk, bár ritkábban: sehány.
Na és el ne feledkezzünk seszínű, seízű szavunkról! Seszínűnek a fakó, színtelen, pontosabban szólva jellegtelen színű dolgokat nevezzük. Tömörkény István egyik írásában a macska szőrének színét így érzékeltette: „olyan hamuszín forma, amelyet úgy mond a népies beszéd, hogy seszínű”. A seízű pedig az ízetlen, jellegtelen ízű étel, ital, valamint a hasonló szellemi megnyilatkozás szemléletes jelzője. Egy-két példa: seízű leves, seízű humor.
Újabban mintha szaporodnának a sajtóban a se szócskával alakult kifejezések, összetételek. Ugyanaznap, amikor a seperc alakra bukkantam, egy másik újságban ez az újszerű, egybeírt forma bukkant elém: sefülesefarka (történet). Vagyis terjed a se-zés. Mit mondhatok erre? Egyelőre, legalábbis amíg ez a divat nem fajul modorossággá, csupán egyetlen szót, mégpedig az idetartozók közül talán éppen a legismertebbet: sebaj!