Beszélőgép a kincsesházban

– Ne vigyünk mindent Budapestre! Miért ne valósulhatna meg a magyar nyelv háromezer éves történetét bemutató intézmény Észak-Magyarországon, s éppen Kazinczy Ferenc munkálkodásának színhelyén? – vetett fel Pásztor Emil főiskolai tanár a Kazinczy Társaság közgyűlésén, 1994 márciusában. Nos, az ötlet megvalósult: április 23-án, a Magyar Nyelv Hetén Széphalmon megnyílik a Magyar Nyelv Múzeuma.
A Sátoraljaújhelyhez tartozó kis zempléni település ma a legnagyobb látogatottságú irodalmi emlékhelyünk. Hírneve Kazinczy Ferenchez fűződik: a nagy nyelvújító itt telepedett le, innen járt be az újhelyi vármegyei levéltárba dolgozni, innen irányította a magyar nyelvi és irodalmi életet, és itt is temették el. Egykori lakóháza helyén épült a Kazinczy-mauzóleum, melynek szomszédságában, a „szent öreg” egykori gyümölcsöskertjében hozták tető alá hétszázmillió forintból az új múzeumot.
– Szóba került a Magyar Nyelv Kincsesháza, a Magyar Nyelv Háza elnevezés is, végül a mostani név mellett döntöttünk – idézi a kezdeteket Balázs Géza, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője. – Elsősorban interaktív kiállításban gondolkodtunk, ahol meglepetések érik majd a látogatót. Lesznek például nyelvjárási harangok: a látogató megállhat majd egy bura alatt, s eredetiben hallhatja a nyolc nagy nyelvjárás valamelyikét.
A nyelvjárások „harangjátéka” Balázs Géza ötlete, miként – olasz példa nyomán – az is, hogy digitálisan kivetítenek különböző könyveket, melyeknek oldalai egyetlen koppintásra kinyílnak. Számítógéppel bárki megtudhatja saját kereszt- és vezetéknevének jelentését, kiállítják Kempelen Farkas beszélőgépét, s lesz játékos összehasonlítás is arról, hogyan hangzik egy kifejezés magyarul, angolul vagy oroszul.
Bemutatják persze a magyar nyelv történetét az őshazától a honfoglaláson át egészen napjainkig. A megnyitóra kiállítanak néhány eredeti corvinát, s látható lesz Kazinczy egykori könyvtárának jó néhány darabja is. Unikumnak ígérkezik az a tárlat, melyen az újhelyi születésű Csete Ildikó nyelvemlékeinket idéző textiljeit csodálhatjuk meg. Itt lesznek legnagyobb íróink kinagyított kézírásai Balassi Bálinttól Mikes Kelemenen, Vörösmarty Mihályon, Ady Endrén át Esterházy Péterig. Megismerhetjük a nyelvrokonainkat felkutató Julianus barát és Reguly Antal utazásait, nyelvészeink, köztük Verseghy Ferenc, Révai Miklós, Bárczi Géza, Lőrincze Lajos anyanyelvmentő munkásságát is. A múzeumban nyelvtudományi játszóház is lesz, sőt elektronikus vendégkönyv is, melynek oldalait bárki megnézheti majd az otthoni számítógépén.
A Magyar Nyelv Múzeuma egyben kutatóközpontként működik: ide hozzák a sátoraljaújhelyi Édes Anyanyelvünk versengést, itt gyűjtik a borsodi nyelvemlékeket is. Számos ötletet dédelgetnek még, remélhetőleg mindegyik megvalósulhat. Annyi már most bizonyos: ezen a helyen a magyar nyelvet izgalmas és mozgalmas kiállításon tanulmányozhatjuk, nyoma sincs falakon elhelyezett nyelvtanóráknak.