Anyanyelvi őrjárat

Ez a kérdés egyik országos napilapunk Olvasói levelek rovatában bukkant fel, illetve vált kérdéssé alig egy-két hete. A lap egyik levélírója használta a cikkem címében szereplő szót, midőn egy általa bírált írás szerzőjéről azt írta, hogy „tájékozatlansága vagy elinformáltsága miatt” téved bizonyos pénzügyi kérdésekben. A megkritizált személy még ugyanott felelt erre, válaszát így kezdve: „»elinformáltnak« épp nem mondanám magamat, különösképp hogy legfeljebb sejthetem, mit ért ez alatt…” Ilyen sajtóbeli előzmények után „Lássuk a medvét!”, azaz térjünk a lényegre!

Az el- igekötő, amely leggyakoribb és leggazdagabb jelentésű igekötőink egyike, eredetileg előre irányulást, távolodást fejezett ki, idővel azonban egyéb jelentései is kifejlődtek. Jelölheti a cselekvés megkezdését (elindul), tartósságát (elbíbelődik), megszűnését, befejeződését (elsorvad) és még sok egyebet. A sok egyéb között ott található az el-nek valamely cselekvés helytelen, káros, rosszul végrehajtott voltára utaló szerepe is. Felsorolok néhány példát, s azonnal világos lesz, mire gondolok.
Elhall. Értelmező szótárunkban nincs ugyan benne a szó, de élő forma. Jelentése: ’félrehall’, azaz rosszul hall, s ezért tévesen ért valamit.
Elkezel. Értelme: ’hibásan, roszszul kezel’. Pl.: Az orvos elkezelte a beteget  (s ezzel annak halálát vagy a betegség súlyosbodását idézte elő).
Elnevel. Jelentése a Magyar értelmező kéziszótár szerint: ’gyermeket> (kényeztetéssel) félrenevel’.

Ezek olyan példák, amelyekben az el- igekötőnek szinte kizárólag az a szerepe, amit pár sorral feljebb jeleztem. De vannak olyan igéink is, amelyekben többféle szerepe is lehet, s csak a szövegösszefüggésből derül ki, hogy az adott esetben melyik érvényesül.
Jellegzetes példája ennek az elír ige. Ebben a mondatban: „X elírta a témát író barátja elől”, azt jelenti: barátját megelőzve írt meg valamit. Ebben a mondatban viszont: „Két számjegyet, sajnos, elírtam a számlán”, jelentése: ’hibásan, tévesen írtam’.

Az elinformál, valamint melléknévi igenévi származéka, az elinformált voltaképpen aligha érthető félre, ugyanis csak olyan használatban képzelhető el, amilyenre az újságból idézett szövegrészlet tájékozatlansága szava is utal, azaz: ’félretájékoztat’, illetve ’félretájékoztatott (személy)’.
Az arra való utalás, hogy az elinformáltság szó jelentését legfeljebb sejteni lehet, inkább egy kis fricska: annak jelzése, hogy ez a szó a válaszadó szerint – divatosan szólva – nem nagy durranás.
Mi tagadás: csakugyan nem az.