Anyanyelvi őrjárat

A főváros utcáin bolyongva lépten-nyomon olyan boltokat találhatunk, amelyekben a portékák árát már nemcsak forintban, hanem euróban is, sőt több helyütt csak abban jelölik meg a kereskedők. Egy Bőr – Leather – Leder feliratú üzlet kirakatában például egy bőrdzseki alkalmi áraként ezt olvashatjuk, illetve láthatjuk: 500 €€ (azaz euró), de az 500 áthúzva, annak jelzéseként, hogy ez volt az eddigi ár, majd alatta ezt: 200 €.
Az új pénz „árnyékában” érdemes futtában áttekintenünk azokat a pénznemeket, amelyekkel a magyarságnak a történelem folyamán dolga volt. Az ’apró pénzdarab’ jelentésű, korai újfelnémet viererből alakult fillérrel jelölt pénz sem sokkal értékesebb. Hogy a garas is csekély értékű váltópénz volt nyelvünkben, arra szintén egy szólás emlékeztet bennünket: nem ér egy lyukas garast sem. Annak, hogy a végső soron latin eredetű korona pénzt is jelentett – s több országban jelent ma is –, az a magyarázata, hogy a pénzek régen gyakran az uralkodói hatalmat jelképező koronát ábrázolták, nálunk is, másutt is. A krajcár, amely nyelvünkben német jövevényszó, igen csekély értékű rézpénzt jelentett, főleg a XIX. században. Három krajcár egy garast ért, húsz pedig egy máriást. A máriás, ez az egykori ezüst váltópénz onnan kapta nevét, hogy egyik oldalát a Jézust tartó Mária képe díszítette. A pengő mint szó a peng ige melléknévi igenévi származéka. A pénznem neveként a pengő pénz, pengő forint kifejezésekből alakult ki s terjedt el jelentéstapadással, illetve főnevesüléssel.
Végül a XVI–XIX. században használatos tallérról néhány szót! Ezt a szót is a németből vettük át taler formában, az pedig a Joachimsthaler összetétel utótagjából vonódott el még a németben. A szó keletkezése s a pénznem elnevezése egyaránt azon alapul, hogy a tallérokat a XVI. század eleje óta Joachimsthalban verték, az ott működő ezüstbányából nyert fémből. (A település ma Csehországhoz tartozik Jáchymov néven.) 
Az utóbbi két évszázadra visszapillantva, de a kis értékű váltópénzekkel most nem törődve azt látjuk, hogy 1829-től 1926-ig a korona volt a hivatalos pénznemünk, 1927-től 1946. augusztus elsejéig a pengő, attól kezdve pedig mindmáig a forint, amely utóbbi a legnagyobb és egyúttal a legkisebb pénznemünk is, mivelhogy a fillér, elértéktelenedése miatt, 2000-ben csendesen kimúlt.
Most pedig, 2008 nyár elején – várjuk az eurót! A boltok kirakataiban már ott van. Az ide látogató külföldiek már vígan költhetik itt az eurójukat. Hogy nekünk mikor lesz hivatalos pénznemünk ugyanez? Ezt ne tőlem kérdezzék!