Anyanyelvi őrjárat

Elég gyakran utazom a Budapest–Szeged közti vasútvonalon. Amióta a Ferihegyi repülőtér mellett is megállnak a vonatok, többször is tanúja voltam annak, hogy az embereket érdekli a Ferihegy  név eredete, írásmódja, és az is, miféle hegyről van itt szó tulajdonképpen. Ha ennyien kíváncsiak ennek az új vasúti megállónak a nevére, gondoltam magamban, akkor bizonyára olvasóink között is lesznek olyanok, akik szívesen meghallgatnak, illetve olvasnak róla egyet-mást.
Induljunk ki a név írásából! A sokat olvasó és író embereket, mint tapasztaltam, az zavarja, hogy noha a hegy mint köznévi utótag általában kötőjellel járul az előtte álló tulajdonnévi elemhez (Kab-hegy, Öreg-
hegy, Széchenyi-hegy), itt szorosan hozzátapad. Ennek az a magyarázata, hogy a Ferihegy elnevezés valójában nem hegyet jelöl, hanem egy városrészt, márpedig a városrészek nevét egybeírjuk, ugyanúgy, mint az önálló településekét. Gondoljanak olvasóink az olyan községekre, mint Imrehegy (Kiskunhalas közelében), Kőröshegy (Balatonföldvártól délkeletre) vagy akár Vonyarcvashegy Zala megyében. Az e nevekben levő hegy persze szintén valamilyen földfelszíni kiemelkedést jelent, tehát azok a települések, amelyek nevében szerepel, többé-kevésbé dombos területen épültek, de az egybeírás arra utal, hogy nem domborzati névvel, hanem településnévvel (községnévvel, városrésznévvel stb.) van dolgunk. Olykor éppen az írásmód jelzi, hogy mire is utalunk. Jó példa erre a Gellért-hegy név, amely így, kötőjelesen írva azt a 235 méter magas hegyet jelenti, amelyről Vata pogány lázadói Gellért csanádi püspököt csaknem egy évezreddel ezelőtt a mélybe taszították, egybeírva viszont azt a budapesti városrészt, ahol ez a hegy emelkedik. A Ferihegy név írásában nincs ilyen kettősség, mert bár az a XVIII. kerülethez tartozó, Pestszentlőrinctől délkeletre fekvő és legfontosabb közforgalmi repülőtereinket magába fogadó terület, amelyet jelöl, felszínének elegyengetése előtt enyhén hullámos volt, ma már egyértelműen városrésznek számít.
Már csak a Feri van hátra! Azért Ferihegy e terület neve, mert a XVIII. században Mayerffy Ferenc serfőzőmesternek volt itt birtoka. Ő telepített először szőlőt és gyümölcsöst e térség vékony futóhomokréteggel borított lapos buckáira. Úgy látszik, kedvelték, szerették őt az e tájon lakók, ezért nevezték el ezt a területet az ő utónevének becézett változatával Ferihegy-nek.