Bronzba öntött színész

A magyar színházművészet egyik legnagyobb alakja, Bessenyei Ferenc négy évvel ezelőtt hagyott itt bennünket. Utánozhatatlan személyisége, maradandó alakításai persze azóta is velünk élnek. Kiváltképp feledhetetlen jellegzetes, öblös hangja, mely betöltötte a teret, ahová belépett. Messzire elhallatszott a lajosmizsei tanyavilágban is, ahová nyugdíjas éveiben költözött.
– Férjem életében nem vetődött fel, hogy szobrot készítsenek alakjáról, egymás közt sem hoztuk fel soha ezt a témát – mondja a színészóriás özvegye, B. Élthes Eszter. – Festmények készültek róla, az egyik legjobbat pályatársa, Agárdy Gábor festette. Tudok néhány fejszoborról is. Halála után megkerestem a Nemzeti Színház igazgatóját, Jordán Tamást, és felvetettem neki, hogy a Nemzeti szoborparkjába Bessenyei Ferenc szobrát is fel kellene állítani. Ezt a lehető legtermészetesebbnek tartotta, meg is tett mindent az ügy érdekében. Ha valaki, akkor a férjem oda tartozik, hiszen ő a Nemzeti Színház „része”. Nekem az a legfontosabb, hogy a nemzet színháza előtt álljon a szobra, hiszen mindenekelőtt ez a hely méltó a számára.
Bessenyei Ferenc utolsó leheletéig hangoztatta, hogy Nemzeti Színház nélkül nem létezhet egy nemzet. Sokszor elhaladt az épület előtt autóval, és mindig megjegyezte: „hazaérkeztem”. Néhány év telt el a kezdeményezés óta, időközben igazgatóváltás is történt a teátrumban, de a régi direktor utódja, Alföldi Róbert sem ellenezte a szobor felállítását.
– A főbejárat előtti szoborparkban a magyar színjátszás legnagyobbjai sorakoznak – sorolja Jordán Tamás, a Nemzeti Színház előző igazgatója, aki az avatóbeszédet mondja a vasárnapi szoboravatón. – Bessenyei Ferencnek köztük a helye. Kötelességünknek éreztük, hogy róla is készüljön egész alakos szobor. Bár a lehetőségeink nem voltak mindig ideálisak, sosem tettünk le a szándékunkról. Régi adósságunkat most sikerült törleszteni.
Tímár József, Básti Lajos, Major Tamás, Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Latabár Kálmán, Soós Imre, Lukács Margit, Gobbi Hilda, Tolnay Klári, Ruttkai Éva, Kiss Manyi bronz-, illetve kőszobrainak társaságába kerül a Bessenyei Ferenc alakját Bánk bán szerepében megörökítő mű, melyet Párkányi Raab Péter készített el.
– Nagyon izgalmas a portrészobrászat, igazi kihívásnak tartom – meséli az alkotó. – Megfejteni a karaktert, a belső jellemét. Ha ez sikerül, akkor megszólít a szobor. Az általam megformált színészeket gyermekként láthattam, ismerhettem őket filmekből, színdarabokból. Ez csupán az első benyomás, aztán egyre mélyebbre ástam magam, minden fellelhető információt elolvastam róluk. Tisztelettel és áhítattal tekintek a színészóriásokra. Ám nem óriásokat, héroszokat látok bennük, hanem embereket. Színészeket. A mi színészeinket, akik esténként meghalni és újjászületni tudnak a színpadon. Mindezek Bessenyei Ferenc szobra elkészítésénél is a szemem előtt lebegtek.
A szobrászművész azt is elárulta, hogy kezdettől fogva zökkenőmentes volt a munkája. Ami azért nagy szó, mert sokszor megtörténik, hogy egy nemes kezdeményezés elvérzik. Itt viszont minden az eredeti elképzelései szerint haladt, gondolatait sikerült formába öntenie. Már csak az ünnepélyes avatás van hátra, ami a Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Nemzeti Színház szoborparkjában.