Ünnepek a karácsonyfa takarásában

November elejétől karácsonyi díszekbe öltöznek az utcák, minden reklám kellemes, békés ünnepeket kíván, a lázas tömeggel tömött boltokból szinte árad a szeretet. Ám mégis vannak, akik kimaradnak ebből a forgatagból.

Kultúra2008. 12. 23. kedd2008. 12. 23.
Ünnepek a karácsonyfa takarásában

Ha azt mondjuk valakinek, hogy nem tartunk karácsonyt, teljes döbbenettel találkozunk szembe. Pedig más vallásokat is megihletett a téli napforduló környéke, ahogy ez a kereszténység előtti pogányoknál is nagy jelentőségű volt, még motívumaik is hasonlítanak egymásra. Megnéztük, mit csinálnak zsidó és buddhista honfitársaink december közepe környékén.

A zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe a hanuka, amit sokan tévesen a zsidó karácsonynak szoktak mondani. Tény, a kettő időpontja sokszor egybeesik, de a zsidó vallási naptár a holdfázisokhoz igazodik, ezért néha előbb is van, mint keresztény társa.
A nyolc napon át tartó hanuka ünnepnek egyszerre van történelmi és vallási háttere. Az i. e. második században Júdea fölött uralkodó szír-görögök korlátozták az addig békén hagyott zsidók vallásgyakorlását. A jeruzsálemi Szentélyt megszentségtelenítették, és görög szobrokkal rakták tele, erőszakos hellenizációba kezdtek, és bálványimádásra kényszerítették a helyi lakosokat – akiknek ezt tiltja a vallásuk. Ez ellen egy maroknyi zsidó csoport, a Makkabeusok, Júda Makabi vezetésével felkelést indítottak, és sikerrel legyőzték a túlerőt. A Szentélyt helyreállították, és újra felszentelték. Innen jön a hanuka szó jelentése, felszentelés.
Ehhez kapcsolódik a hanuka vallási értelme, ami miatt fények ünnepének is nevezik. A hagyomány szerint a Szentélybe visszatérő zsidók csak egy napra való olajat találtak a menóra meggyújtásához. A vallási szabályoknak megfelelő olaj előállítása viszont több idő, de egy csoda folytán az ott talált olaj nyolc napig égett. Ennek emlékére minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak meg a kilencágú gyertyatartón, a hanukián. Ez egy vidám alkalom, amikor ünnepi dalok mellett olajban készült ételekkel, fánkokkal körítve emlékeznek vissza a zsidók az elnyomás alóli felszabadulásra. Az utóbbi évszázadokban ide is átterjedt az ajándékozás, de ez nem egy alkalmat jelent, hanem minden napra jut. A hanuka egy családi esemény, de zsinagógákban is vannak szertartások, Budapesten pedig a Nyugati téri nagy gyertyatartónál kóstolhat bele bárki a lubavicsi hászid zsidó irányzat felfogásában minden este megtartott köztéri gyertyagyújtásba. A hanuka idén december 22. és 30. között lesz.

A buddhizmus is ünnepel az év legsötétebb napján, bár ez az adott irányzattól függ. A több magyarországi buddhista egyház közül a Buddhista Főiskolát is működtető Tan Kapuja Egyház december 21-én tartja a Maitréja ünnepét. Az ünnep időpontja itt is a holdfázishoz kötődik.
A buddhizmusban nagyon sok ünnep van, és az irányzatok döntik el, hogy ebből mit tartanak meg. Ezért jó, ha óvatosan próbálunk villogni a frissen szerzett tudásunkkal, mert – bár bevett – nem minden irányzat tartja az ünnepet. A maitrí szó jelentése szeretet, a legpontosabb megfogalmazás szerint pedig a Maitréja „az eljövendő világkorszak Buddhájának ünnepe”. Egyszerűen mondva a Maitréja a szeretetnek és a fény újjászületésének a napja.
A Tan Kapuja (mely hét irányzatot foglal magában) egy nagyjából egy óra hosszú, a tibeti buddhizmus alapján összeállított szertartással ünnepel, utána pedig koncertek következnek. A Maitréját tartó buddhisták között nem szokás az ajándékozás, mivel ez az egyén lelkének magasabb szintre juttatásáról szól.

Halász Áron

További érdekes cikkeket a MOHA decemberi számában olvashat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek