A sok és a több

A fokozás nyelvünkben az az eszköz, amelynek segítségével valami meglétének kisebb vagy nagyobb mértékét tudjuk érzékeltetni: erős, erősebb, legerősebb; sőt, nyomósított formában van legeslegerősebb is. Továbbá fokozni nemcsak mellékneveket lehet, hanem határozószókat (hátra, hátrább, leghátrább), olykor főneveket (szamár, szamarabb, legszamarabb), határozatlan számneveket is, például sok, több, legtöbb.

KultúraGrétsy László2009. 03. 26. csütörtök2009. 03. 26.
A sok és a több

Nos, éppen ez az utóbbi késztette egy levél megírására Kulcsár Józsefné székesfehérvári levélírónkat. Idézek soraiból: „Érdekes dologra figyeltem föl. Tudom, hogy a sok számnévnek több a középfoka, ám ez a több mégis gyakran kevesebb, mint a sok. Ha például azt mondjuk: több jel mutat arra, hogy…, akkor a több értelme inkább az, hogy ’néhány’, azaz több, mint egy, de nem biztos, hogy sok. Ugye, igazam van?”
Vessünk újból egy pillantást a cikkem elején már említett fokozás szintjeire, fokozataira és ezek egymáshoz való viszonyára! Az alapfok nem fejez ki semmiféle összehasonlítást, azaz a szokásos mértékre vonatkozik: gyönge, magas, kemény, idős stb. A középfokú alak két összehasonlított közül a nagyobb mértékűt jelöli meg, illetve a többi viszonyítottal mint egységgel állítja szembe: gyöngébb, magasabb, keményebb, mindenkinél idősebb stb. Ez a legutóbbi középfokú alak a mindenkinél idősebb kifejezésben már a felsőfokéhoz hasonló értelmet fejez ki. A felsőfok pedig már eleve arra szolgál, hogy több fogalom összevetésekor a legnagyobb fokú tulajdonságra, állapotra stb. mutasson rá: leggyöngébb, legmagasabb, legkeményebb, legidősebb stb.
Csakhogy középfokú alakokkal nem csupán összehasonlításban élünk, hanem bármiféle előzmény nélkül is! Ennek a középfoknak a nyelvészetben külön neve is van; ez a mértékcsökkentő középfok. Ez, bármily furcsa, az alapfoknál is kisebb mértéket fejez ki. Ide, ezek közé tartozik levélírónk remek példája, a több jel mutat arra szókapcsolatban szereplő több, amely azon a helyen többet jelent ugyan egynél, de kevesebbet a soknál.
S még azt sem mondhatom, hogy ez csak számnévnek a fokozásakor fordulhat elő. Egyszer, hazatértemkor ezzel fogadott a párom: „Egy fiatalabb nő keresett, alig egy fél órája.” Ebből pontosan tudtam, hogy az a nő, aki szeretett volna beszélni velem, már nem volt fiatal, de még idős sem volt, hanem életkora alapján a kettő közötti mezsgyén tanyázik. Sőt, még azt is tudtam, legalábbis sejtettem, hogy látogatóm a fiatal korhoz még közelebb áll, mint az időshöz, mert különben kitűnő stílusérzékű párom inkább azt mondta volna: egy idősebb nő keresett.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek