Egy Vadászat legendája

Hobo nagy sikerű előadása 25 éves. Felújított változata Budapesten először az Erzsébetligeti Színházban kerül bemutatásra április 5-én. Földes László rajongói azonban március 17-én is találkozhattak a művésszel egy Villon-est keretében.

Kultúra2009. 03. 23. hétfő2009. 03. 23.
Egy Vadászat legendája

Földes László, azaz Hobo csaknem negyven éve utánozhatatlan jelensége a magyar rockzenének. A Hobo Blues Band együttessel a mai napig sikeres koncerteket adnak és számtalan felkérésnek tesznek eleget. Hobo az utóbbi évtizedekben a színházi világban is aktívan tevékenykedik: Vadászat című, egész estés előadása már 25 éve klasszikusnak számít, önálló estjei is zajos sikerek, József Attila verseire épülő zenés előadására pedig képtelenség jegyet szerezni. A debreceni Csokonai Színházzal közösen színpadra állított monodrámája, a Csavargók tízparancsolata jelenleg több előadással vendégszerepel a budapesti Új Színház Stúdiószínpadán.

Kellemes hangulat uralkodik a belvárosi Új Színház harmadik emeletén kialakított kis stúdiószínházban. Hobo jött, előadott és győzött – háromszor tapsolták vissza. A darab a maga egyszerűségével, de mély mondanivalójával tagadhatatlanul hobós (ő írta a teljes szövegkönyvet), a nagy sikerű dalokra a közönség lábbal üti a blues ritmusát, s a színházi koncert élményével  távozik mindenki.

Alig tíz perccel az előadás után érkezik a megbeszélt találkozónkra a zenész. Nem látszik rajta a kétórás kőkemény munka, inkább jólesően fáradt és boldog. Sokan várnak rá, gratulációk és meghívások sokasága biztosítja arról, hogy szeretik, amit csinál. A januárban újra bemutatott Vadászatról szívesen beszél; élete egyik fő művének tartja a „dramatizált színházi koncertet”.

A Vadászat idén ünnepelte 25. évfordulóját. Az 1984-ben bemutatott darabot akkor Szikora János rendezte, azóta viszont a debreceni színház igazgatója, Vidnyánszky Attila vette át a direktori teendőket. Miben különbözik a most színpadra vitt alkotás a régi előadástól?
– Alapvetően annyiban más, hogy régen ez egy koncert volt, amit színházi elemekkel tettünk még élvezetesebbé, de mára színházi előadás lett, amit hátulról zene segít. Az újragondolt Vadászatban nincs zenekar, mégis folyamatos a zenei jelenlét; a darab közelebb áll most már a színházi világhoz. Az élőzene varázsát semmi sem helyettesítheti, de így mégis sokkal rendezettebb és összefogottabb a dolog. Újak a jelmezek, a díszletek, és jelenleg elsősorban a beregszászi színház társulatából kerülnek ki a szereplők, bár a debreceni színház tagjai közül is fellépnek néhányan.

A történet klasszikus, a világ három részre oszlik: vannak hajtók, vadak, vadászok, és ezeknek a társadalmi csoportoknak a szembenállását mutatják be a zene segítségével. Érdekes motívum viszont, hogy ön a főszereplő bőrében egy túlélésre játszó bohócot alakít. Miért éppen a bohóc figuráját választotta?
– A bohóc a művészek szimbóluma. Vannak a vadászok, ők a hatalom képviselői, a hajtók, akik a szolgák, a vadak, akiket üldöznek és vannak az alkotó bohócok, akik próbálják az egész vadászatot megúszni. Ők sem ártatlanok, de túl szeretnék élni a helyzetet. A Hobo Blues Bandnek van is egy dala, ami egy gyáva bohócról szól, és ami szintén a művész nehéz sorsát helyezi középpontba.

2008 végén kiadták a felújított vadászat 2 CD-s hanganyagát Bolondvadászat címmel. Miért kapta a lemez a címében a „bolond” jelzőt?
Amikor a lemez készült, még nem tudtuk, hogy lesz belőle színházi előadás is, és szerettük volna a régi Vadászattól megkülönböztetni. A mostani hanganyag dramaturgiája a bohóc-művész irányába ment el. Tizenhat új szám van a CD-n, zenei világa pedig sokkal puhább, mint elődjéé volt. Mégis elmondhatjuk, hogy a Vadászat legfontosabb hangulati-zenei elemeit megőriztük és változatlanul hagytuk.

Az előadás műsoron van a debreceni Csokonai Színházban, és április 5-én Budapesten, az Erzsé­bet¬ligeti Színházban vendégszerepel. Tervez esetleg határon túli turnét a Vadászatnak?
Persze, nagyon jó lenne, de még nem tervezek ennyire előre. Most sok új dologgal foglalkozom, könyvet és zenét írok, nincs megállás.

Tényleg nincs megállás; már veszi is a kabátját és egy étterembe rohan, ahol ismerősei várják. A kisszínház előtere lassan zárja kapuit, kialszanak a nemrég előadott monodráma színpadi fényei, és mindenki szétszéled a kora esti hóesésben.

Kamarás Nóra

Forrás: Itthon 
– Fővárosi kerületek ingyenes magazinja

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek