Horror korhatár nélkül

Hétvégi kiruccanás a gyerekekkel. Kint még hideg van. Már túl vagyunk a barlangfürdőn, kirándultunk is. Láttuk a környék nevezetességeit. Moziba indulunk. A helyi plázamozi kínálatából kiválasztjuk az amerikai animációs filmet. Korhatár nélkül, természetesen. Pattogatott kukorica, jeges tea, elhelyezkedünk a fotelekben.

KultúraGábor Móni2009. 03. 29. vasárnap2009. 03. 29.
Horror korhatár nélkül

A főhős Coraline, a magányos, ijesztő külsejű kislány, aki szüleivel egy elhagyott nagy házba költözik. Coraline szülei, akik szintén rémisztőek, rengeteg munkájuk miatt nem nagyon foglalkoznak gyerekükkel. Ápolatlan, girhes macska, ferde fejű, bárgyú arcú, szomszéd kisfiú kacsázik a vásznon, és a bonyodalom még el sem indult.

A család új házában Coraline gyorsan talál magának unaloműző elfoglaltságot, egy titkos ajtóra bukkan, és az ajtó mögött egy „ideális” világba csöppen. Odaát kedvesek és mindig ráérősek a szülők, a sokat dumáló, csálé fejű, szomszéd fiú itt néma, a valóságban gazos kert pedig itt ritka szép virágoktól pompázik. Bár mindenki és minden kicsit tökéletesebb, mint ami még kellemes volna, és az ott élők élettelen, borzalmas gombszemekkel néznek Coralinera, azért a tökéletes hely egyre vonzóbb, és Coraline egyre inkább maradna.

Aztán a tükör elkezd torzulni, a tökély rettenetté változik.

Az eddig is horrorisztikus elemekkel tarkított mese még több borzalommal folytatódik. Többek között kivénhedt primadonnák angyallá tömött kutyáikkal, cérnalábú, görögdinnye potrohú artista orosz akcentussal és cirkuszi ugróegerek rémisztő figurái tarkítják a történetet. Mire szép lassan kiderül, hogy a kedves, mosolygós, tekintet nélküli anyuka az ajtó túloldaláról, nem más, mint egy torz boszorkány, akinek más vágya sincs, mint hogy Coraline szemét kivájja és gombot varrjon a helyére, a mi gyerekeink már remegve kuporognak az ölünkben.

A végső, már-már elviselhetetlenül ijesztő harc után, persze minden jóra fordul. Coraline legyőzi a boszorkányt, visszaáll az unott szülőkkel működő „nem érünk rád, Coraline” világ, de itt legalább senkinek sincs gombszeme. És ebben a katartikusnak csöppet sem nevezhető pillanatban végre elhagyhatjuk a mozit.

Mi, mondhatom, olcsón megúsztuk, mert csak legifjabb gyerekünk mászkált zokogva éjfélig a lakásban, hogy forog vele a ház, és nem meri lehunyni a szemét, aztán persze lemerte, és végre békésen aludhattunk.

Azt, hogy most ez film jó vagy sem nem igazán tartom döntőnek, de azt igen, hogy nagyon is felelőtlen döntés ilyen filmet korhatár nélküli besorolásba rakni. Mert ez a film felnőtteknek szól, és azok közül is azoknak, akik szeretik a pszichohorror finomabb változatát.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek