Horváth Teri életét eljátszották

A művésztnő felkapták a fényes szelek és emelték a fellegekig. Rábatamásiból a Színművészeti Akadémiáig nyílegyenes volt az útja, ahol friss diplomával tanárként oktatott két éven át. Soós Imrével a Lúdas Matyiban alakított maradandót, de a Talpalatnyi föld is eszünkbe jut róla. A legnagyobb szakmai bravúrja az volt, amikor harmincévesen hihetővé formálta Nyilas Misi alakját a Légy jó mindhalálig-ban. Jöttek a kitüntetések sorban, Jászai Mari-díj, Kossuth-díj, Érdemes művész elismerés, miközben könyvet írt Sári-gyöp címmel.
 
Erős egyéniségét nem tudta könnyen kordába tartani a rendezői akarat. Ez volt-e az oka, vagy a szakmai intrika, mindenesetre egyszer csak fogyni kezdett körülötte a levegő, s elmaradoztak a szerepei is. Sokat vívódott, míg kereste a magyarázatot. Úgy vélte, tőle jobban tudnak helyezkedni azok, akik eljátsszák előle a szerepeit – eljátsszák az életét... Fellángolt még egyszer: 1976-ban megérkezett Szolnokra és Garcia Lorca Bernarda asszonyával felkavarta a szakmai közéletet. Ringó szoknyájával, hímzett kendőjével rajongóinak emlékezetében máig feltűnik a Tisza parton.

Aztán félreállították végleg. Egyszer még felkerekedett, elment Tóth Dezső miniszterhez és megkérdezte, mi végből nincs szükség a talentumára? Udvarias mentegetődzésen kívül más magyarázatot nem kapott. Férjével, Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművésszel Csók István műteremlakásában éltek. Akkor, a bántó mellőzések idején, a családja felé fordult: a tágas otthonukban laktak a Pesten tanuló rokongyerekek.

Tavaly szeptemberben Konfár Gyula, a négy évvel fiatalabb festő férj ment el először, ám ő is számos csalódást vitt magával égi útravalóul. Az Epreskertben, a dolgozók esti kurzusán kezdte a szakmát. A képzőművészek szövetségébe huszonnégy évesen kapott meghívást: ahol Bernát Aurél, Szőnyi István, Pátzay Pál ültek az első sorban, ő az utolsó padban kapott helyet, de soha olyan boldogságot! A pártállami években aztán B-listára került. Egyik befolyásos ismerőse ekkortájt megkérte, ha találkoznak, ne köszönjön neki, mert nem szeretné, ha kiderülne, hogy ismerik egymást. A festő külföldre dolgozott, Távol-Keleten jobban ismerik a nevét, mint idehaza...

Szép, meleg emberi kapcsolat volt Horváth Terié és Konfár Gyuláé. Bensőséges, szemérmes, meghitt. Amikor Terike a legelkeseredettebb idejét élte, férje műterme az ő portréival volt tele. Aztán a színésznő ágynak esett, az utolsó nyilvános megjelenése a 30. filmszemlén volt, amikor Hámori József minisztertől életműdíjat vehetett át. Sajnálatosan későn érkezett a kongresszusi központban átadott elismerés, Horváth Teri már nem tudott neki igazán örülni. Azóta már nem volt emberek szeme előtt.

Ismerősei most már mindhiába várják, hogy elősiet mosolyogva, frissen sült tepertős pogácsájával...

Horváth Terit március 21-én helyezik örök nyugalomra Sopron-Balf köztemetőjében.