Agyagba zárt lélek

Mindennap alkot a műtermében. Ilyenkor nem fáj semmije, noha a hetvenöt évének már vannak nyomai. Zalaegerszegen nemrég nyílt meg a Munkácsy-díjas Németh János kiállítása, s hamarosan látogatható lesz állandó galériája.

KultúraBozsér Erzsébet2009. 04. 14. kedd2009. 04. 14.
Agyagba zárt lélek

Az agyag parancsol neki. Németh János keramikus, szobrászművész ugyanis minden reggel úgy ébred, hogy tele van ötletekkel, és nagy izgalommal indul a műterembe. Ez sohasem jelent számára terhet, csak örömöt. Jóízűen meséli: megkérdezte orvosát, mi lehet az oka, hogy alkotás közben sohasem fáj semmije, mert amúgy rendesen érzi a szakma ártalmait és a hetvenöt év nyomait. A doktor rámosolygott: higgye el, akkor is fáj, csak éppen nem figyel rá.
Bizony nem, mert az alkotás teljes embert kíván.

Famíliája ősi fazekas és cserépkályhás örökségét vitte tovább az agyagszobrászatba. Apai nagyapja 1884-ben telepedett le a városban, a millennium idején a családi manufaktúra arany kitüntetést kapott. Ők alapozták meg a híres zalaegerszegi cserépkályhagyártást, amely az utóbbi években sajnálatosan elsorvadt. Németh János ebben a közegben tanulta meg a mesterséget, amiről Gyökerek című könyvében gyönyörűen ír. Művészi munkássága az archaikusból sarjadzott tovább, s hogy mondandóját az agyagszobrászatban ki tudja fejezni, egyedülálló technikát dolgozott ki. A jó minőségű agyagból erős csöveket formál, és a belül üreges darabokból alkotja meg szobrait, domborításait, még a míves mázas edények mintázatát is. Ha szükséges, félbevágja, igazítja a csődarabokat, amelyek azután „élő” figurákban testesülnek meg.

Éppen egy bájos szarvasborjú születik, és most még itt láthatók a zalaegerszegi Mária Magdolna-templomba frissen készült stáció részei is. Ezek számos szakrális alkotással együtt láthatók a városi kiállító teremben rendezett tárlaton. Hamarosan pedig az egész életmű számára nyílik állandó galéria, ahol a Göcseji Múzeumban elcsomagolt, valamint a műteremben összezsúfolt alkotások válnak közkinccsé. Egyébként Németh János munkái köztereken, közintézményekben, az ország számos városában és külföldön, legtávolabb Ausztráliában gyönyörködtetik az embereket.

A műterem ablakai a göcseji dombokra néznek, amelyek a mester szemében lágy vonalú domborművek, műveinek ihletői. Témáinak kifogyhatatlan forrása a zalai népművészet, az archaikus hagyomány, a biblia, a történelem. Irónia és kedvesség árad a tiszta, egyszerűségükben kitárulkozó agyagszobrokból. Németh Jánosnak sikerült az, amit tanítómestere, Borsos Miklós várt el: nem elég a technikai tökéletesség, a mű sugározza az emberi lelket.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek