Cigányfilmek romavilágnapon

– Nem viselkedhetünk úgy a cigánysággal, mintha nem is léteznének – mondja Medgyesi Gabriella, a Duna Televízió filmszerkesztőségének vezetője. Meggyőződése, hogy a még 1975-ben forgatott Rongyos hercegnő című film közelebb hozza e népcsoport sorsát, nehézségeit, álmait és megmutatja, hogyan próbáltak élni, beilleszkedni az elmúlt évtizedekben.

Erről is szól majd ez a tematikus nap a Duna Televízióban, amely az 1971-ben Londonban rendezett első roma világkongresszus kezdeményezéséhez csatlakozik, amikor kora reggeltől éjfélig dokumentumfilmekkel mutatja be a cigányság világát, melyet nagyon sokan nem ismernek, vagy nem is akarnak megismerni.

A világ negyven országából jöttek össze akkor Londonban a romák, s túl azon, hogy elfogadták a roma nép zászlaját, himnuszát, szimbólumát, úgy döntöttek, április nyolcadikát a Romák Világnapjává nyilvánítják. Medgyesi Gabriella megjegyzi: igyekeztek klasszikusnak mondható és a közelmúltban készült dokumentumfilmeket is válogatni. Levetítik például Gaál István rendező és Sára Sándor operatőr 1962-ben készült Cigányok című rövidfilmjét (felső képünk), és itt lesz Dárday István Rongyos hercegnő című, ironikus hangvételű filmje, amely a kádári művelődéspolitikának a romák felzárkóztatására tett kísérleteit mutatja be. A film végén arra gondolhatunk, hogy mintha mi sem történt volna azóta...

Sipos István Nincs elég című filmjében cigány kovácsmestereket mutat be, reggel hétkor ezzel indul a Roma Világnap televíziós filmdömpingje. A Hodászi töredékben Frivaldszky Bernadett egy szabolcsi falu cigánytelepen vegyes házasságban élő párok sorsát dolgozta fel, Böjte József a kalocsai kisebbségi önkormányzat elnökéről, Sztojka Katalinról (színes képünk) készített portrét, Hová vigyelek? címmel. Este, főműsoridőben vetítik az egyik legjobb roma zenekarról, az autentikus és kortárs cigányzenét játszó Ando Dromról szóló portréfilmet, benne Zsigó Jenővel. Különleges roma road movie mozi a Kanyarog az út – Egy cigánykaraván meséi című, amerikai-angol-holland-indiai-román-spanyol koprodukció, amely az etnográfia és a koncertfilm ötvözete: négy ország öt romaegyüttesének amerikai turnéját mutatja be. A Világnapot Medgyesi Gabriella filmje zárja: a Három pokol Balogh Attila költőt (bal oldali képünk) mutatja be, akit Eörsi István így jellemzett: „putriból jött, első generációs, mankós értelmiségi”.

Nehéz lehetett a Roma Világnap műsorát összehozni, hiszen a szerkesztőknek a bőség zavarával is meg kellett küzdeniük, s még a Világnapon sem maradhatnak el a sztenderd műsorok. Legközelebb szívesen néznénk az érzékeny író-dokfilmes Bódis Kriszta valamelyik romafilmjét, nem is beszélve az 1975-ös A cigánytábor az égbe megy című szovjet filmdrámáról, a Gorkij novelláiból készült zseniális Emil Lotianu-alkotásról. A világnapos folyam persze így is kínál majd elég szellemi izgalmat és töprengeni valót is. A Kanyarog az út egyik spanyol szereplője mondja a következőket: „Cigánynak lenni megtisztelő, mert Andalúziában a cigányság boldogság.”

Andalúziában.