Cseh Tamás indián díszpolgár!

Szomorú hírek keringenek Cseh Tamás egészségi állapotáról. Nem titok, hogy súlyos beteg, de szerencsére vannak olyan napok, amikor kicsivel jobban érzi magát – így remélhetőleg szombaton is ott lehet Bakonybélben a díszpolgári cím átadásán.

Amikor telefonon hívtuk a legendás gitáros-énekest, természetesen először hogyléte felől érdeklődtünk. „Gyenge vagyok, fájdalomcsillapítókkal élek…” – hallottuk a rövid választ. Szerencsére legalább fél órát tudtunk diskurálni, s nagy boldogság volt tapasztalni, hogy a művész mintha kicsit megfeledkezett volna a kínjairól, amikor bakonybéli élményeire tereltük a szót.
– Nagyon szeretem ezt a mesebeli falut, ötven éve kötődöm hozzá – meséli Cseh Tamás. – Hajdanán egy turistatérkép alapján választottunk helyszínt az indiántáborunkhoz. Mondhatom: ide nőtt legerősebben a szívem.

Bakonyi betyárok helyett lakota indiánok vertek gyökeret a háborítatlan vidéken. Hatalmas erdőség, kristálytiszta vizű patak, rókalyukak… – tényleg, mint a mesében. Gyerekkori játékból felnőtt életforma lett. A falubeliek is elfogadták őket. Senkinek nem tűnik fel, ha Tamás ágyékkötőben bemegy a boltba és vesz két vekni kenyeret. S ő is nagyon megkedvelte az ott élő embereket, akiknek szikár tartását nagyra becsüli. Megvette a faluszéli elhagyott bikaistállót és felújította. Vagyis otthont teremtett, otthonra lelt. „Én már be vagyok ide fészkelve” – mondogatja. Rokoni viszonyban áll  e vidékkel.

Cseh Tamás a Duna Tv Szerelmes földrajz című sorozatában tavaly nyáron vallott arról, mennyire imádja választott faluját és a bakonyi tájat. Látható az a boldogság, ahogyan végigkalauzolja a stábot a településen. Nagyon sok élményt gyűjtött pályája során az ország határain belül és kívül, de a legerősebb emlékei Bakonybélhez kötődnek. „Amikor egészséges és fiatal voltam, az erdő minden ösvényén végigszaladtam. Most már bölcsebben szemlélődöm, de a táj változatlanul fogva tart és nem enged el. Innen rosszat nem lehet elvinni.”

Amikor a művész megérkezik a faluba, sms-t küld a családjának. Ezt írja: „Jobbra tőlem Petőfi!” – s ebből egyértelműen tudni lehet, hogy honnan indult útjára az üzenet. Tamás kedvenc kocsmája teraszának falán ugyanis ott lóg egy Petőfi-festmény. Ismerik, szeretik a helyiek, nem véletlenül választották most díszpolgárnak.

– Kedves kitüntetés ez számomra – mondja Cseh Tamás telefonbeszélgetésünk során. – Egyebek közt kaptam már Liszt-díjat, Kossuth-díjat, Tiszti keresztet, valójában ezekre sem számítottam. De az végképp meglepett, hogy egy olyan falu fogad bizalmába, ahol nem is lakom. Persze, Bakonybél ötven éve a szívem választottja, mindenkit ismerek ott az orvostól a vadászon, az erdészen át a kocsmárosig. Egyébként nem ez az első díszpolgári címem, tavaly május végén a budapesti VIII. kerületben is díszpolgárrá avattak.

Jó lenne hallani arról is, hogy Cseh Tamás újra énekel. Betegsége miatt azonban erre nem vállalkozhat. De nemrég mégis gitárt fogott a kezébe, s a Bárka Színházban meglepetésként előadta a Tangó című dalát abból az alkalomból, hogy tízéves jubileumához érkezett a Mrozek darabjából színpadra állított legendás előadás, a Mulatság, melyet Bérczes László rendezett, a főszerepekben pedig Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Szikszai Rémusz látható.

A Hungarotonnál nemrég jelent meg Cseh Tamás és Bereményi Géza munkásságának „esszenciája”, vagyis egy dupla válogatáslemez. Újabb album is van a láthatáron, ami a gitáros-énekest is meglepte!

– Derült égből villámcsapásként ért a hír, miszerint rövidesen kapható lesz a Dal nélkül című lemez, ami lényegében a hajdani Ad Libitum nevű zenekar produkciója volt – újságolja Cseh Tamás. – Márta István billentyűsökön, Novák János csellón, Kecskeméti Gábor fuvolán játszott, én pedig énekeltem. Nem is tudtam, hogy az idők ködében maradtak fenn hangfelvételek. Az biztos, mindez még a Levél nővéremnek megjelenése előtt történt...

Tekintse meg a Duna Tv honlapján a Szerelmes földrajz 2008. július 12.-i adását!
Kattintson ide: http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=448306&pid=321658