Háztetőre mászott a klezmermuzsikus

– Amikor telefonon beszélgettünk, azt tudakolta, hogy találkozásunkkor miképpen fogom megismerni? Nem túl szerény a klezmerzene magyarországi nagymestere?
– Szerény vagyok, jó érzés, ha felismernek. Az emberek mosolyogva és kedvesen szólítanak meg, azt mondják például a Menyasszonytánc című klezmermusicalem után, hogy csoda, amit látunk, köszönjük, hogy áttelepült Munkácsról. Egy koncertet követően valaki könnyezve jegyezte meg: segítségünkkel megtalálta a gyökereit. Mindebből tudom, hogy fontos és jó dolgot csinálok.

– Bizonyára kellemes érzelmi állapot mindez, de túl a hiúságon, eltöprengett már azon, miért varázsolja el közönségét a klezmer?
– Bárhol is lépünk fel, Budapesten, Amszterdamban, Moszkvában vagy Londonban, az első számok után érezzük a színpadon, hogy ez a zene megérinti a közönség lelkét. Amikor 1990-ben megalapítottam a Budapest Klezmer Bandet, nem hittem volna, hogy a csúcsokra jut el a műfaj.

– Mi tagadás, az első fellépésükön, a Kossuth moziban, hatvanan ültek a nézőtéren…
– Az még hagyján, de akik ott voltak, sem merték felvállalni a klezmert. Emlékszem, az I. Zsidó Filmfesztivál megnyitóján játszottunk a Dohány utcai zsinagógában, s így konferáltam fel a zenekart: Hölgyeim és uraim, Munkácsról jöttem, zsidó családban születtem, hegedűtanár vagyok, zsidó zenét fognak hallani. Dermedt csend ült a nézőtérre, nem ismerték ezt a zenét nálunk. A koncert után az egyik rádióban a riporter azt kérdezte tőlem, mi is az a  knemzer zene? Meg is szeppentem rendesen.

– Vajon folytatódott-e e megszeppenés, amikor hegedűtanárként fel kellett másznia a háztetőre?
– A Madách Színházban ment a Hegedűs a háztetőn, s a rendező Kerényi Imre arra kért bennünket, klezmeresítsük a musicalt, „másszunk fel a háztetőre”. Vagyis a Budapest Klezmer Band a színpadon élőben játsszon a darab valamennyi előadásán. Ekkor éreztem először, hogy az együttes rangot szerzett.

– Jó sokat várt erre a pillanatra, hiszen előtte hosszú évekig az Operettszínház zenekari árkában hegedűszóval ékesítette a klasszikus operetteket.
– Amikor áttelepültem Magyarországra, 1976-ban az Operettszínház zenekarában kaptam állást: reggel meghallgatták a próbajátékot, este már ott ültem a zenekarban, a színpadon pedig Németh Marika, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Németh Sándor… Ennek ellenére az évek során szinte traumát jelentett, hogy egy emelettel lejjebb vagyok a színpadnál, a közönség pedig a játszókat nézi, nekik tapsol. Annyira zavart mindez, hogy évekig próbálkoztam a színpadra lépéssel: big band zenekart, dixieland együttest szerveztem, de egyik sem jött be.

– Ellentétben a klezmerrel... Persze, könnyű lehetett Jávori Ferencnek, hiszen születése pillanatában, amikor először felsírt – a családi legendárium szerint – egy munkácsi cigányzenekar klezmernótákat játszott a házuk ablaka alatt.
– A legismertebb munkácsi cigánymuzsikus, Galambosi Gyula állt a házunk előtt és húzta a zsidó népdalokat. S persze, ott vannak a zsidó gyökerek, a családi hagyományok, s később, amikor már tudatosan hallgattam Galambosi játékát, ahogyan megszólaltatta a klezmer zenét, belém ivódott, s éreztem, idő kérdése, mikor jegyzem el magam a műfajjal. Ezért igyekeztem összegyűjteni a Kárpátalja zsidó népzenéjét. Édesapámtól hallottam először a klezmer szót, ő mesélte, hogy a húszas években Munkácson a zsidó esküvőkön vegyesen játszottak cigány és klezmer zenekarok, sőt egymás dalait is gyakran előadták.

– Ha már itt tartunk: voltaképpen mit is jelent a klezmer kifejezés?
– Óhéber szóból származik: a kléz hangszert jelent, a klezmer pedig a zenész megnevezése. A klezmer zene Közép- és Kelet-Európában született. Tévhit, hogy Amerikából ered, ott is az e tájékról emigrált zenészek kezdték el játszani.

– A klezmer mintha csupa örömet, életkedvet sugározna, s egyfajta véget érni nem akaró örömzene lenne, amolyan klezmer-session.
– Ha két zsidó találkozik, és leül egy pohár borra vagy kóser pálinkára, azt mondják koccintáskor: Le chaim! Az életre! Mivel a klezmer zenét főként esküvőkön játsszák, persze, hogy az életszeretetet fejezi ki. A zsidó nép szenvedéstörténetére gondolva, az életösztönről is szól. Édesanyám hazajött Auschwitzból, édesapám munkaszolgálatosként, kétezer kilométert gyalogolva élte túl az ukrán front szörnyűségeit. Tovább akartak élni, gyermekeket nemzeni. Ez is benne van a klezmerben.

– Erről is szól Yale Strom és Ujvári Judit portréfilmje, az Egy ember Munkácsról, amit önről forgattak. Gondolta volna ezt húsz éve ott, az operettszínházi zenekari árokban?
– Az sem jutott akkor az eszembe, hogy majd megkeres a Győri Balett, amelynek a Purim című balettzenét írtam, ezt bemutatták New York-ban és Londonban is. Vagy felhívott Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője, közös produkciónk a Klezmer szvit, amit elvittünk Svájcba, Hollandiába. A portréfilmnek köszönhetően a közelmúltban ott lehettem a torontói filmfesztiválon, ahol találkoztam egy izraeli koncertszervezővel. Beszéltem a zenekaromról, adtam neki cédét is, de csak legyintett, mondván, túl sok a klezmer zenekar. Két hét múlva telefonált, elnézést kért, hogy kissé flegma volt velem, s megjegyezte, elkápráztatta az együttesünk, milyen szinten játssza a klezmert. Elhívott bennünket Izraelbe, részt vettünk a klezmerek és kántorok világtalálkozóján, ahol hangcsodákat hallottunk, akik teljesen lenyűgöztek bennünket. Utána az is kiderült, hogy a klezmerzenét szeretné összetársítani a kántorokkal, ami egyáltalán nem nevezhető szokványosnak...

– Született is ebből az élményből egy zajos produkciójuk a Budapesti Tavaszi Fesztiválon.
– Március végén a Budapest Klezmer Banddel a Művészetek Palotájában és Pécsett is bemutattuk az Egy eltűnt világ élete és zenéje című különleges zenei csemegét, mely a tradicionális zsidó kultúrát, a százötven évvel ezelőtti kelet-európai zsidó közösségek életét idézte fel. A filmvetítéssel fűszerezett közös produkcióban részt vett négy világhírű kántor, narrátorként Dunai Tamás színművész, s Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora.

– Egy Izraelből hozott ötlet után vitt a zenekar vegy szvitötletet Németországba.
– Április elsején Münchenben léptünk fel, másnap Düsseldorfban. A müncheni Rundfunk Szimfonikus zenekartól kaptunk egy meghívást, ami óriási megtiszteltetés számunkra, hiszen azokkal játszhatunk egy színpadon, akiket Bernstein húsz évvel ezelőtt a világ egyik legjobb zenekarának tartott.

– Ön írta a világ első klezmermusicaljét is, a Menyasszonytáncot.
– Lubickolunk is a sikerében rendesen... Telt házak előtt megy az Operettszínházban, közeledünk a százötvenedik előadáshoz..

– Mondja, minden idejét a színpadon és kottái társaságában tölti? Mikor pihen?
– Pihenésre nincs idő, az Operettszínházban folytatódik a Menyasszonytánc. Május 2-án Berlinben, a Berlini Filharmonikusok koncerttermében a Klezmervarázs című műsorunkkal lépünk színpadra. Egy héttel később Torontóban és Montreálban koncertezünk. A legjobb klezmer repertoár számainkkal készülünk, részleteket játsszunk a Hegedűs a háztetőn és a Menyasszonytánc című darabokból. Júniusban pedig ott leszünk az Esztergomi Nyári Fesztiválon, s megyünk Győrbe is a Klezmervarázs, illetve a Purim, avagy a sorsvetés című produkcióval.

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik képgalériánk!