Rózsa Gyuri újra óvodában

– Egyszerrre óvodások között találta magát. Csak nem nosztalgiázik?– kérdeztük Rózsa Györgytől.
– Bizonyára arra gondol, hogy pályám elején évekig dolgoztam a Magyar Televízió gyermekműsorokat készítő szerkesztőségében. Azt hiszem, Magyarországon én készítettem a legtöbb gyermekműsort, nem volt hát furcsa visszamennem ebbe a világba. Sokkal inkább érdekes. Legutóbb egyébként a magyar népmesék ismeretéről szóló vetélkedő-sorozatot vezettem a Duna Televízióban. Ezúttal Nyulász Péter Azmiaz című, kitalálós versikéket tartalmazó könyve nyomán készült filmünk okán kerültünk óvodai környezetbe.

– Szóval, ezmiez?
– Gárdos Péter – aki az idei Magyar Filmszemlén A tréfa című filmjéért megkapta a legjobb rendezés díját – keresett meg az alapötlettel, hogy Nyulász Péter találós kérdései segítségével forgassunk óvodások között. Ezek nem a régi, Ha feldobom fehér, ha leesik, sárga típusú találós kérdések, hanem a természethez, a közlekedéshez, az állatvilághoz, az élet fontos területeihez kapcsolódó modern kitalálós versikék, amiket a gyerekek jobban éreznek és értenek. Három különböző adottságú, más-más anyagi körülmények között nevelkedő gyerekeket foglalkoztató óvodában forgattunk.

– Mi a nebulók dolga?
– A filmben résztvevő gyerekek nem csupán megfejtik a találós kérdéseket, hanem mesélnek a megfejtéshez kapcsolódó élményeikről is, tehát, ha mondjuk, a vízilovat kell kitalálni, már sorolják is az állatkerti vagy más sztorijaikat, melyeknek főszereplője a víziló. Ezzel együtt számtalan családi történést is megosztanak velünk.

– Említette a Filmszemlét. Ott mutatták be Pálfi György Nem vagyok a barátod – Nem leszek a barátod című, ugyancsak gyerekekről és gyerekekkel készített improvizációs alkotását.
– Szintén óvodában forgattak, s kiderül belőle, hogyan tükröződik a felnőttek társadalma a gyerekek világában. Kétségtelenül hatott ránk Pálfi György izgalmas filmje. Mi azzal az előzetes feltevéssel indultunk el, hogy ebben a korban eldől az emberek többségének a további életútja: vajon a családi lehetőségek, a nagy könyvtár, a törődés a gyerekekkel, a dvd, az internet – amit más családokban nem kapnak meg a gyerekek – meghatározzák-e későbbi esélyeiket az életben?

– Ezt a feltevést miként erősítik vagy gyengítik a filmben tapasztaltak?
– Néhány kedvezőtlenebb és ingerszegényebb környezetből érkezett gyerekből ez a hátrány váltja ki a kreativitást, fantáziájuk élénkebb, agyuk nagyobb munkát végez. Éppen azért, mert nem kapják készen a világot. Érdekes a film, amit a Duna Televízió mutat be, remélem, tetszik majd a nézőknek.

– Miként A magyar elsők című sorozata is, melynek alapján már a második kötetet írja.
– Az első megnyerte a magyar könyvtárosoknak a legolvasottabb, leghasználtabb kötethez kapcsolódó díját. Remélem, a második kötet is ilyen jól sikerül, hiszen ebben is rengeteg izgalmas életrajzi, kultúrtörténeti fejezet lesz, például arról, ki volt az első orvosnő Magyarországon, honnan indult az első vasút és így tovább. Néhány epizódot tízszer is vetítettek a különböző csatornák. Az Arte nemzetközi televíziós hálózat megvenné a sorozatot, de az nem eladó: más sorsot szánunk neki – de erről egyelőre nem szeretnék beszélni.