Feltárul az iszlám

Az iszlám sokak számára még ma is rejtély. Pedig a Föld országainak harmadában a lakosságnak több mint a fele muzulmán, ami 1,3 milliárd muszlinhívőt jelent világszerte. Az iszlám, fokozódó térhódításának következtében – a világ leggyorsabban terjedő vallásáról van szó! – egyes becslések szerint 2015-re a Föld legnagyobb vallása lesz.

A nyugati világban két, egymással ellentétes megítélése létezik az iszlámnak. Az egyik vérszomjas, fanatikus dogmaként, a másik a béke vallásának festi le. Bernard Lewis, a Prinstone Egyetem közel-keleti tanulmányok professzora szerint mindkét kép erősen túloz. A híres iszlámszakértő az „Iszlám – nép és vallás” című könyvében igyekszik közelebb hozni a muszlin világot, megvilágítani másságukat, markánsan eltérő kultúrájukat. A könyv főként azok számára kínál információkban gazdag összefoglalót, akik szeretnék megérteni az iszlám népek és vallás legfontosabb jellegzetességeit, hagyományait, mindennapi életét, viselkedését, humorát, öltözködési szokásait.

A Magyar Külügyi Intézetben tartott könyvbemutatón kiemelték, hogy a nyugati gondolkodás számára nehéz annak tekinteni az iszlámot, ami: nem csupán vallás, hanem gondolkodásmód, értékrendszer, életmód, politikai és gazdasági rendszer is egyúttal. Gyökerei bizonyos értelemben a kereszténység és a zsidó vallás forrásaihoz nyúlnak vissza. A Koránban például számos, az Ó- és Újszövetségből ismert alak – Dávid, Mózes, és Jézus – is felbukkan, akikre mint Mohamed próféta elődjei tekintenek. Ugyanakkor az iszlám esetében nem történt meg az, ami a keresztény és zsidó vallással igen: az állam és az egyház szétválása. Ennek okait a kezdeti történések egymástól ellentétes körülményeiben látják a szakértők. Jézust megfeszítették, követői pedig évszázadokon keresztül üldöztetve voltak. Ezzel szemben Mohamed nem vált mártírrá, ellenségeit végezték ki, ő maga pedig megalapította az iszlám államot. Ezzel pedig a vallás és a politika – a kormányzatot, a törvényt, illetve az identitást és lojalitást is érintően – olyan mértékű összefonódása jött létre, aminek a keresztény és zsidó egyház- és vallástörténelemben nincs megfelelője.

Az iszlám nép és vallás ebbe, a számunkra ismeretlen világba kalauzol bennünket. Olyan kérdésekre is választ keresve, hogy miért gátolja az iszlám a gazdasági fejlődést, mi okozta a radikális iszlám kialakulását, milyen megoldandó feladatok elé állítja a nyugatot a muszlin hit térhódítása?