Nyomtassunk Bibliát!

Ma már küldetésnek tartja az ötvenegy éves, kiváló színészi képességű egykori famintakészítő, hogy a kelletlenül rágózó, nyegle városi diákcsoportok harsány nevetéssel, vastapssal jutalmazzák sziporkázó poénjait, melyek az 1590-ben, szűk másfél hónap alatt, négy „csúcsmodell” faalkotmányon 800 példányban kinyomtatott Biblia történetét fűszerezik.

A kétgyerekes Darukáék miskolci házukat öt éve jelzáloggal terhelték, hogy megvegyék a műemléki épületet Interaktív Nyomda Múzeumnak. A ház századokkal ezelőtt bázisa volt a lengyel Mantskovits Bálint tipográfusnak, Etelka lányának, segédjének – majd vejének –, a német Klösz Jakabnak, a suhanc Szenczi Molnár Albertnek, aki a latinból magyarra fordított szövegekkel naponta oda-vissza szaladgált a gönci református lelkész Károli Gáspárhoz, miközben a vilmányi kocsma boraival öblögette fáradalmait.

– Gyere csak, fiam! Te leszel Zsigmond! Te ottan a lengyel! A kis szöszi Etelka, az a fiú meg a törökök szabdalta ország boldogabb felén élő Rudolf császár! – intette maga mellé Daruka Mihály a pesti csoport lesunyt fejű diákjait. – Nyugi, a narrátor én leszek! Még a gyenge elméjű Rudolfé is, aki a hírre imigyen rikácsolt: „Sémmi mágyár Biblia! Csák fán egyedül kátolikus, fán egyedül látin nyelv, slussz!” A pallosjoggal bíró Zsigmond felhördült: „Nemhogy egy, 800 darab lészen belőle, hadd üsse meg a guta a bolond pápistát!” S onnantól dőlt az arany. Csak merített papírra, amit Lengyelországból hozatott Zsigmond urunk zseniális „barterrel”: egy hordó tokaji borért annyi papírt kért, amennyi a hordóba fért. Festéket mécsesek olajjal kevert kormából nyertek, beszerezték az ólombetűket, megácsolták a gépeket, és hajrá! Gyermekeim az Úrban! Jó másfél évszázad kellett ahhoz, hogy ezt a bravúrt übereljék! Nagy tapsot kérek a szereplőknek, s aki bírja erővel, a facsavart elforgatva kinyomtathatja magának a Szentírás első oldalát!

Daruka Mihály az „interaktivitás” sikerének tartja, hogy, ha már bevonta látogatóit a cselekménybe, a szereplők még azt se bánják, ha Rudolf császár bőrébe kell bújniuk. S amikor innen átmennek a templomba, a páncélüveg alatti Biblia láttán megérinti őket a reformáció szellemisége is. A párbeszédeket maga találja ki, ám a vizsolyi nyomtatás valós történetéhez az ELTE bibliatörténeti szakemberei által jutott. Házi koszt, csoportok elszállásolása, egyéb programok – ezek a neje reszortjai. Daruka úr most azt tervezi: régi metszetek, korhű rajzok alapján rekonstruálja az egész nyomdát, emlékül a hőstett végrehajtóinak.