Nagyon fáj a hülyeség

Persze a szerző nem tud kicselezni bennünket, hiszen a leírtakból magunkra ismerünk, és képtelenek vagyunk elvonatkoztatni a jelentől. Korrupció, elszegényedés, nyomor, cigányozás, ideológiai kérdések, pártügyek, választási umbuldák stb. – ismerős témák. Spiró víziójában polgárháború dúl, parlamentáris anarchia kerekedik, kommunista királyság jön létre. Nem túl szívderítő az ország újabb csonkolásáról olvasni, a cigányokat kitelepítik Békésbe. A regény központi figuráinak élete is mély bugyrokban zajlik; egyre keserűbb lesz a szájízünk végigkövetve fizikai és szellemi leépülésüket, felbukkanásukat és eltűnésüket. Még akkor is, ha tudjuk, itt jókora túlzások vannak, és a leírtak egy kitalált ország kitalált bajairól szólnak.

De mielőtt teljes letargiába esnénk, jönnek a vidámabb részek. Például a kamatyadó bevezetése, ami egy új adónem: a nemi aktusok száma után kell fizetni. Jókat lehet kuncogni a Feleségverseny című televíziós vetélkedőn is, ahol a Duna műjegén megválasztott királynak, III. Józsefnek keresnek feleséget. S ahogyan azt a jelen kori kereskedelmi csatornák hasonló tehetségkutatóin magunk is látjuk: itt sem a legrátermettebb kerül ki győztesen.

Egyébként Spiró eredetileg a Vígszínház felkérésére írt drámát Kamatyadó címmel, de nem volt elégedett vele, ezért félretette. Mivel nem hagyta nyugodni a történet, családregényt formált belőle. Korunk pontos megfigyelőjeként tudósít a jövőből. Semmi sem elképzelhetetlen, de azért jobban örülnénk, ha nem törne ki a cigányháború és a kamatyadót sem vezetnék be…

(Magvető Kiadó)