Elsírná magát az egri müezzin!

Romlásnak indult az egri minaret, ahonnan a török korban a müezzin imára hívta az igaz hitűeket. A muzulmánok égbe törő tornya mára, a világ legészakibb törökkori építménye mára erősen lepusztult, s feladja a leckét az építészeknek. A város szeretné elérni, hogy az állami tulajdonú műemlék megóvásához állami segítséget kapjanak, ezért a városvezetés, s maga Habis László polgármester is konzultált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szakembereivel. A város és a megye közösen pályázik belváros rehabilitációjára, a vár és a Valide Sultana fürdő helyreállítására, s ebben a fejlesztésben a minaret is helyet kap. Eger a pályázat önerejéhez remél anyagi támogatást az államtól.

A minaretet – melyhez a XIX. századig dzsámi is tartozott – olyan erősre építették Eger 1596-os török megszállása után, hogy később, a vár visszafoglalása után 400 ökörrel sem tudták elhúzni. A 40 méter magas, faragott homokkőből rakott úgy élte túl a muzulmán megszállás hanyatlását, hogy a dzsámival együtt keresztény templomként szolgált. Ez rá a magyarázat, hogy a félhold fölött a mai napig kereszt ékesíti a csúcsát. A karcsú torony a villámcsapással is dacolt, ezért pusztulását az egyik egri érsek úgy akadályozta meg, hogy bádogtetőt rakatott rá. Később, a XIX. század végén közadakozásból került kőkupola a tetejére.

Meglehet, hogy a hetvenes években jószándékból újították fel a minaretet, ám az akkor használt vasbeton hosszabb távon nemhogy megerősítette volna a szerkezetet, hanem inkább gyengíti. A vasbeton ugyanis a toronyhoz használt faragott homokkővel „összevész”, magyarán pusztítja azt. Ezért is sürgető a 97 meredek lépcsővel megjárható egykori török imahely tornyának megóvása. Hazánkban három minaret maradt fenn épen – Pécs, Érd, Eger - ezek közül az egri a legmagasabb.